Sólyom László szerint elismerés illeti a kistelepülések küzdelmét. "Ott, ahol a puszta statisztikák alapján reménytelenségnek kellene uralkodnia, ott is minden lehetőséget megragadnak, és nem adják fel a reményt" - fogalmazott a köztársasági elnök. Sólyom László elismerte, hogy a közoktatás súlyos helyzetben van az iskolabezárások, a fenntartási nehézségek és a családok terhei miatt, de - mint mondta - mindezek ellenére is sikerülhet megmenteni és felvirágoztatni egy iskolát.
Cserhátsurány felismerte, hogy az iskola képes a leginkább kiegyenlíteni a gyerekek otthonról hozott, egyenlőtlen esélyeit. A község jó példa arra, hogy egy bezárásra ítélt kisiskola a fejlesztő-pedagógia, a művészeti oktatás és a korszerű oktatási eszközök révén vonzó oktatási központtá tud válni - mondta végül.
A Tessedik Sámuel Általános Iskolának jelenleg száz tanulója van, 12 pedagógus oktatja őket. Néhány éve még olyan alacsony volt a diáklétszám, hogy az intézmény bezárásán gondolkodtak - ma azonban nemcsak a cserhátsurányi gyerekek járnak ide, de a közeli községekből is érkeznek diákok. 80 százalékuk később érettségit szerez, és tavaly már 65 százalékuk került egyetemre, főiskolára.
Cserhátsurányban három tanszakon működik művészeti képzés, angolt és németet tanulnak a diákok, jól felszerelt számítógéppark áll rendelkezésre és minden géphez szélessávú internet csatlakozik. A diákok 30 százaléka roma, de nincsenek elkülönített osztályok - hangsúlyozta az iskola igazgatója. Sztancsik József szerint a titok nyitja az, hogy mindenkit a képességeinek megfelelően kezelnek - vagyis a gyerekek személyre szabott oktatást kapnak. A szülők segítségével már az óvodában felmérik a képességeket, ezért amikor első osztályba kerülnek a gyerekek, a pedagógus már tudja, mire érdemes odafigyelni, illetve milyen irányba kell terelni a fiatalokat - fogalmazott az igazgató.
