A résztvevők úgy vélik, a schengeni zónán kívül maradó vajdasági és kárpátaljai magyarok számára lehetővé kellene tenni a letelepedés nélküli magyar állampolgárság megszerzését. Egyszerűsíteni kellene továbbá a nemzeti vízum megszerzését. Kárpátalja esetében az Európai Unió jogi normáinak megfelelő kishatárforgalmi rendszert volna szükséges kialakítani.

A Kis-MÁÉRT üdvözli, hogy a magyar Országgyűlésben nemzetstratégiai dokumentum készül, s szeretné, ha a nyugati magyar diaszpóra is e stratégia szerves részévé válna - szögezi le a zárónyilatkozat. A fórum ezért felkéri a magyarországi parlamenti pártokat, hogy a nyugati szórvány ügyében is egyezzenek meg a végrehajtandó feladatokról. Csáky Pál, a házigazda szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke hozzátette: nemzetstratégiai akciótervre van szükség, amely Magyarország és a magyar kisebbségek közti kapcsolattartás lehetőségeit tartalmazza.

A Kis-MÁÉRT elvárja a státustörvény maradéktalan végrehajtását és a jogszabály értelmében életre hívott kárpát-medencei információs irodahálózat zökkenőmentes működtetését. Kérik a határon túli magyar pedagógusok szakkönyv-támogatásának folytatását és a magyar iskolák oktatás-nevelési támogatásának megőrzését. Ugyancsak örömmel vennék, ha a támogatási rendszer a magyar óvodásokra is vonatkozna. Elvárja a Kis-MÁÉRT a súlyos és szülőföldjükön el nem látható határon túli magyar betegek magyarországi gyógykezelésének biztosítását. A határon túli magyar szervezetek a magyar kormánnyal közösen szeretnének dönteni a magyar költségvetésben számukra elkülönített teljes összeg felhasználásáról.

A találkozó résztvevői elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti feladataik teljesítése közben etnikai hovatartozásuk miatt, koholt vádak alapján meghurcolnak, Szerbiában magyarokat etnikai hovatartozásuk miatt fenyegetnek és bántalmaznak. Szlovákiában pedig a kormány nem biztosítja a révkomáromi Selye János Egyetem működésének elégséges feltételeit, és veszélybe került a Szlovák Rádió magyar adása is - mutat rá a dokumentum. Az ukrajnai oktatásügy kisebbségellenes intézkedései ellen szintén tiltakozik a fórum. Nehezményezi továbbá, hogy a szlovén kormány az ország régióinak kialakításakor figyelmen kívül hagyja a nemzetiségi arányokat. A zárónyilatkozat a romániai magyarság európai parlamenti képviselete érdekében támogatja a megállapodást a romániai magyar szervezetek között.

A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma legközelebb 2008. első félévében tanácskozik a horvátországi Eszéken.A fórumot a dél-szlovákiai Párkányban tartották. Duray Miklós, a házigazda szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke a sajtó képviselőinek elmondta: a magyar kormánynak gyakorlatilag négy hónapja van a probléma megoldására, azután a két említett régió magyarsága számára egyfajta vasfüggöny gördülhet le. Duray szerint a megoldás a magyar parlament belügye.

A Független Hírügynökség érdeklődésére, hogy egy ilyen megoldásnak nincs-e valamilyen magyarországi jogtechnikai akadálya, a szlovákiai magyar politikus azt felelte: jogi problémát ez nem okozhat, pusztán politikai kérdésnek számít.

Duray úgy véli, a nemzeti vízum megadása jelenthet buktatót, mert azzal egy schengeni övezeten kívüli országban élő magyar is bárhová eljuthatna az Európai Unióban. Az állampolgárság megadása azonban e téren új helyzetet teremtene.

Csáky Pál, a szlovákiai magyar párt elnöke azt hangsúlyozta: a vajdaságiak és kárpátaljaiak rugalmasabb Magyarországra utazása érdekében olyan megoldást kell találni, amely összehangolható a schengeni határátlépési információs rendszerrel.