A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Hematológiai Tanszékének vezetője elmondta: a limfóma a nyiroksejtek, a nyirokrendszer rosszindulatú daganata, amelynek két fajtáját különböztetik meg. Az egyik az úgynevezett agresszív limfóma, amely jól reagál a kemoterápiás kezelésre és gyógyítható, a másik az indolens, vagyis a jóindulatú megbetegedés, amelynek kezelése ugyan tünetmentességet eredményez, de a kór ezen fajtája nem gyógyítható. Az indolens típusú betegek túlélési esélye 6-10 év - tette hozzá az egyetemi tanár.
A limfómát "rejtőzködő" betegségnek is hívják, hiszen nehezen felismerhető, fájdalommentes, azonban a tartós nyirokcsomó-megnagyobbodás - amely a nyakon, hónaljakban, lágyéki területen jelentkezik - felveti a limfóma gyanúját, ezért érdemes szakorvoshoz fordulni - mondta el Fekete Sándor, a Magyar Hematológiai és Transzfúziológiai Társaság elnöke.
Udvardy Miklós ehhez hozzátette: a betegségnek szisztémás tünetei is vannak, ezek a nyirokcsomó-megnagyobbodáson kívül a tartós hőemelkedés, éjszakai izzadás, fogyás, ritkábban viszketés.
A professzor ismertetése szerint a hazai betegek kezelése a centrumokban megoldott és a hematológiai finanszírozás sem csökkent az előző évhez képest.
Szeptember 15-én van a limfóma világnapja. Ebből az alkalomból a Magyar Rákellenes Liga - csatlakozva a világ húsz országához - orvos-beteg találkozókat szervez, hogy erről a talán még nem eléggé ismert betegségről minél többet megtudjanak az érdeklődők.
