Sem a nagyoknak, sem a kicsiknek. A XX. századot Amerika évszázadának szokták nevezni, a XXI. század pedig, minden jel szerint, a Kína és India vezette Ázsia évszázada lesz. Az elhúzódó jelentős gazdasági növekedés, a bővülő katonai képességek és a nagy népességszám következtében (India mellett) Kína gazdasági és katonai hatalomként gyors üzemben fog megerősödni. Ráadásul Kína az év eleje óta a világ legnagyobb fogyasztójának számít. A trónról legnagyobb riválisát, az Egyesült Államokat taszította le. Ennek ellenére demokráciáról, jólétról, társadalmi biztonságról szó sincs: a szabadságjogok csak részben érvényesülhetnek, az ország egy főre vetített fogyasztása pedig még mindig tört része a nyugati világénak.

De nem mindig voltak a spájzban. A 20. század első felében Kínában még káosz uralkodott, a hatalomért különböző erők versengtek. Gyakoriak voltak ekkor a politikai zavargások, melyek lezárásaként a második világháborút követő polgárháborúban Mao Ce Tung fegyveres csapatai ragadták magukhoz a hatalmat. 1949. október 1-jén Mao Ce Tung bejelentette a Kínai Népköztársaság megalapítását, amelyet követően a kommunisták, szovjet mintára, diktatórikus egypártrendszert és szocialista tervgazdaságot alakítottak ki. Aztán a "nyitás és reform" politikájának 1978-as bevezetését követően a kínai gazdaság jelentősen átalakult és gyors fejlődésen ment keresztül. 1991 és 1995 között a GDP éves növekedése 12%-os, 1996 és 2000 között pedig 8%-os volt. Az egy főre eső GDP az elmúlt 20 évben a hétszeresére emelkedett, ami jelentős eredmény a világ legnépesebb országa esetében.

2005 júniusban az Európai Bizottság és Kína között megállapodás született a kínai textil és ruházati exporttal kapcsolatos vitában. A Peter Mandelson, EU kereskedelmi főbiztos és Bo Xilai, kínai kereskedelmi miniszter által aláírt egyetértési nyilatkozat tíz termékkategóriában állapított meg mennyiségi határokat az EU-ba irányuló kínai exportra. A három évre szóló megállapodás termékcsoporttól függően a kínai szállítások évi 8-12,5 százalékos növekedését teszi lehetővé. Az érintett árukör: pólóing, blúz, pulóver, férfi nadrág, női ruha, melltartó, ágynemű, konyhai- és asztalnemű, lenfonal, pamutszövet. A létrejött megállapodás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium akkori véleménye szerint a magyar elvárásokat kielégítette. Megszületése tárgyalásos rendezés eredménye volt, bírta a kínai fél egyetértését, így nem minősült egyoldalúan bevezetett korlátozásnak. Előnyének tartották, hogy a gazdaság szereplői: a termelők, a kereskedők és a felhasználók számára három évre teremt előrelátható, stabil viszonyokat. Végül, ami magyar szempontból talán legfontosabb, hogy az egyezség az összes olyan, elsősorban felsőruházati cikkre kiterjed, ahol számottevő a hazai gyártás.


Hazánk is próbál jól lavírozni: több jelentős üzletről szóló megállapodást írtak alá szeptember 3-án Kínában, Gyurcsány Ferenc jelenlétében. Véglegesítették a (vicces nevű) Kínai Márkás Áruk Központjának (angol rövidítéssel: CBTC, China Brand Trade Center) budapesti létrehozásáról szóló egyezményt. Többek között elektronikai cikkek gyártói, gépalkatrész-beszállítók találhatnak utat az unióba.

Szintén tegnap kötötték meg egy tejipari szerződést is (az Eximbank kétmillió dolláros hitelének segítségével) a kínai és a magyar partnerek. Bodnár Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója szerint ez az első alkalom, hogy kínai projektet finanszíroznak. Az EU-Milk Technologies Kft. egy új tejfeldolgozót fog létrehozni. Elsőként egyik kedvencünket, a sokak szerint hungarikumnak tekinthető Túró Rudi gyártását kezdi meg, a későbbiekben pedig más tejtermékek is piacra dob majd.

Egy másik megállapodás szerint Senjangban ipari parkot építenek magyar közreműködéssel. Kovácsics Iván, a Magyar Realestate Development vezérigazgatója szerint az ipari park 25 hektáros területen, Kína legújabb különleges övezetében lesz, s jelentős állami és önkormányzati kedvezményeket élveznek majd az itt letelepülő társaságok. Elsősorban élelmiszer-ipari vállalkozások jelentkezését várják. A magyar cégeknek könnyebbséget jelent, hogy ottani megjelenésüket a terepet jól ismerő szakemberek segítik.

Az Organica mesterséges ökoszisztémán alapuló víztisztítási technológiájával szeretne megjelenni a kínai piacon - erről is tegnap írtak alá előszerződést. Kenyeres István vezérigazgató úgy nyilatkozott, hogy közös vállalatot hoznak létre a távol-keleti országban, ennek a feladata lesz az újfajta technológia elterjesztése. A Masterplast építőanyag-gyártó és -forgalmazó cég leányvállalatot indít Kínában. A két stratégiai partnerrel kötött együttműködési szerződés értelmében közös gyártási tevékenységet indítanak.

Gyurcsány Ferenc találkozott Ceng Csing-hung alelnökkel és Ven Csia-pao miniszterelnökkel is. Majd a hétfői programsorozatot értékelve elmondta: a magyar delegáció minden egyes tárgyaláson igyekezett tudatosítani, hogy Magyarország hídfőállás lehet Kína számára az európai megjelenéshez. Ezt a magyar infrastruktúra "kiemelkedő minőségével" és a várható "hatalmas fejlesztésekkel" próbálta alátámasztani. Értékelése szerint az is vonzó lehet, hogy a GDP egy egységének előállításához hazánkban a legalacsonyabb a munkaerő költsége. A miniszterelnök hangsúlyozta a gazdasági szerződések jelentőségét is, külön kiemelve a márkaközpont megalakulását, mivel ezzel szerinte a kínai csúcstechnológia jelenhet meg Magyarországon.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter mindehhez azt is hozzátette: találkoztak olyan távközlési és technológiai cégekkel, amelyek nemcsak piacot látnak hazánkban, hanem befektetési helyszínt is. Ennek kapcsán is tárgyaltak arról, hogy létrehoznának Kínával egy közös kockázatitőke-alapot, amely segítené a vállalatok megjelenését mindkét országban. A kínai és a magyar fejlesztési bank akár több millió dollárt is befektethetne az alapba. Kínának már van közös kockázati tőke alapja Svájccal és Ausztriával, és azt szeretnénk, ha a kelet-közép-európai országok közül elsőként Magyarországgal jönne létre ilyen alap - mondta a politikus. Kóka szeretné, ha a téma már szerepelne a következő gazdasági vegyesbizottsági ülésen.

Elsőre a kormány részéről mindez csupán sikerpropagandának tűnik. Hisz hogy mi lesz a magyar iparral, az nekünk még kínai. Nem lehet tudni, hogy Gyurcsány Ferenc pontosan mire alapozza azon kijelentését, hogy az infrastruktúra nálunk a legjobb. A "Magyarország mint hídfőállás" (jelentsen ez bármit) is megmosolyogtatóan nagy ambíciókról tanúskodik. Reméljük, a hatalmas Kína jót akar. Nem csak játszik velünk. Az optimizmus szép dolog, de azért ne higgyük, hogy mi játszhatunk egy óriással.