Az első házi sertések a Közép-Keletről érkeztek Európába. Mint a Proceedings of the National Academies of Sciences szakfolyóirat beszámolt róla, a Durham-i Egyetem régészeinek egy csoportja jutott erre a megállapításra. A kutatók megvizsgáltak kőkorszaki állati csontmaradványokat és elemezték a csont sejtekben található mitochondriális DNS-t (mtDNS). Ennek fontos szerepe van az eredetelméletben: mivel ugyanis az mtDNS állandó arányban mutál, ezért a kutatók viszonylag pontosan képesek megállapítani, hogy egyes állattörzsek milyen közeli rokonságban állnak egymással. Ennek segítségével sikerült kideríteniük, hogy a megvizsgált házi sertés csontmaradványok genetikai rokonságban álltak a Közép-Keleten honos Sus scrofa sertés fajtával. Közép-keleti parasztok a kőkorszakban táplálékként magukkal vitték állataikat nyugati irányú vándorlásaikra.

Az újonnan érkezett telepesek új növényeket és házi állatokat hoztak magukkal Európába. Fazekasok készítette edények különböző stílusai arról is tanúskodnak, hogy új kultúrát is hoztak magukkal. A házi sertés gyorsan otthon érezte magát az európai gazdáknál és állattartóknál.
Hogy miért indult meg a nyugati irányú népvándorlás, annak két oka is lehetett: az élelmiszerkészletek szűkösségét előidéző gyors népesség szaporulat és a klíma megváltozásának kedvező tényezők.

Közép-Keleten a mezőgazdálkodás kezdetei körülbelül Kr.e. 12 000-re nyúlnak vissza, az Európa irányába megindult népvándorlás pedig Kr.e. 6800-tól 4000-ig tartott. Mindmáig csak kevés régészeti leletből lehet arra következtetnünk, hogy meddig jutottak el és Európa mely területein telepedtek le a bevándorlók.

Még vitatott kérdés, hogy idegen házi állat fajták és növények meghonosodása ismeretek és anyagi javak cseréjének útján, vagy közvetlenül a bevándorlásnak köszönhetően ment-e végbe.
Érdekes, hogy a kutatók által elvégzett vizsgálatok kimutatták: a "behurcolt" házi sertések helyét az európai házi sertés foglalta el és eddig még ki nem derített okokból kifolyólag nem nemesítették tovább a már létező közép-keleti házi sertés fajtát.

Ehelyett megszelídítették az európai vaddisznót és létrehozták az európai házi sertést. "Ez a fajta olyan népszerűnek és fölényben lévőnek bizonyult, hogy az elkövetkező évezredekben egész Európában elterjedt és még közép-keleti elődeit is kiszorította" - ezekkel a szavakkal foglalta össze röviden Greger Larson az elvégzett genetikai vizsgálatok meglepő eredményét.