A Ferenc körút és az Üllői út sarkán álló, ezért stratégiai szempontból fontos épület és környéke az 1956-os forradalom idején súlyos harcok színtere volt. A Corvin közi felkelők a szovjet csapatok november 4-i támadása után is kitartottak, a harcokban a mozi is megrongálódott és kigyulladt. (Az '56-os harcok és a forradalomban elhunytak emlékét napjainkban több emléktábla, egy kopjafa és a Pesti Srác emlékműve őrzi.) Majdnem egy évig tartó felújítása után a 1957-ben a nézők Magyarországon először itt láthattak szélesvásznú technikával készült filmeket, elsőként a Háború és békét vetítették.
A filmpalota helyén eredetileg a Goldschwindt Ecet és Szeszgyár üzeme állt. Az épület a Nagykörút rendezésékor, 1906-ban eltűnt, helyére egy ideig sportpályák kerültek. 1920-ban alakult meg a Corvin Mozgóképszínház Részvénytársaság. Az RT. a Schulek-tanítvány Bauer Emillel terveztetett 1300 férőhelyes mozit, amely egy év alatt készült el. Az épületet nem csak mozifilmek vetítésére, hanem színdarabok előadására is tervezték, de mindvégig megmaradt mozinak.
Falain a mai napig láthatóak a Róna József domborművei a névadó Corvin Mátyás királyról, két oldalán pedig egy-egy jelenet az uralkodó életéből. Az ünnepi megnyitón, 1922. november 21-én jelen volt Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, a magyar királyi kormány szinte teljes létszámban, valamint a kor szellemi elitjének jelentős képviselői. A Himnusz után Kosztolányi Dezső erre az alkalomra írt Szavak verse hangzott fel, az első film pedig a Vitézzé avatás volt.
A mozi üzletileg nem váltotta be a reményeket, ezért a következő időszakban több igazgató és tulajdonos követte egymást. A fő részvényes, a Magyar Városi Bank hamarosan csődbe ment, ezt követően az Orient Filmgyárral kötött szerződés alapján amerikai filmeket vetítettek. 1929-től a német UFA céget illette meg az intézmény kizárólagos művészeti, műszaki és kereskedelmi vezetésének a joga, majd 1942-ben a német Tobis cég budapesti fiókjának, a Budapest Filmnek adták bérbe tíz évre. A II. világháborút kisebb sérülésekkel átvészelt épületben a mozi már 1945-ben újra üzemelt, majd 1947-ben, mint német vagyontárgyat, átadták a Szovexportfilmnek. Az '50-es évek elejéig főleg szovjet filmeket játszó filmpalotát a Szovjetunió 1955-ben visszaadta, ezután állami tulajdonként beolvadt a Fővárosi Tanács Mozgóképüzemi Vállalatába.
Az 1957-es felújítást követően csaknem negyven évig megőrizte formáját az épület. Az 1995-ben kezdődött átépítés során a kor igényeit követve külsejének változatlanul hagyása mellett multiplex mozirendszert alakítottak ki benne Töreky Dezső és Rajk László tervei alapján.
A dolby stereo hangberendezésekkel felszerelt, 1500 néző befogadására alkalmas, 6 termes mozi legnagyobb, 500 férőhelyes, Korda Sándorról elnevezett termében Közép-Európa legnagyobb, 140 négyzetméteres vetítővásznát állították fel. A hivatalos megnyitón, 1997. szeptember 27-én a Bujtor István által rendezett Három testőr Afrikában című filmmel köszöntötték a nézőket. Az elmúlt évtizedben a Corvin Budapest Filmpalota számos nemzetközi hírű rendezvénynek adott otthont, így évekig a Magyar Filmszemle egyik helyszíne volt.
