A távirati iroda annak kapcsán kereste meg a főosztályvezetőt, hogy a parlament hétfőn név szerinti szavazással fogadta el a köztársasági elnök által korábban visszaküldött, az állami vagyonról szóló törvény módosított változatát, amely szerint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökét, a korábbi változattal szemben nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök nevezi ki.
Kumin Ferenc közölte: ha az államfő bármilyen alkotmányossági kifogást talál, előzetes normakontrollt kell kérnie az Alkotmánybíróságtól, alkotmányossági aggály híján pedig egyet nem értése esetén megfontolásra visszaküldheti a törvényt az Országgyűlésnek. Ez történt az állami vagyonról szóló törvény esetében is.
Mint kiemelte, az Országgyűlésnek ilyenkor, a vonatkozó alkotmánybírósági határozat alapján "érdemben" újra kell tárgyalnia a törvényt. Az érdemben újratárgyalás azt jelenti, hogy a házszabályt követve újra megvitatják a törvényt és szavaznak róla. Kumin Ferenc hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök az újból elfogadott törvényt már köteles aláírni, méghozzá öt napon belül, azt még egyszer nem küldheti vissza az Országgyűlésnek.
Sólyom László, mivel az állami vagyonról szóló, június 25-én elfogadott törvényben alkotmányossági kifogást nem talált, nem küldte azt előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz. A képviselők hétfőn az újbóli szavazáskor az állami vagyonról szóló törvényt 190 igen szavazattal, 156 ellenében, tartózkodás nélkül fogadták el.
Az állami vagyonról szóló törvény az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására létrehozza a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, amelynek tagjait az új változat szerint a köztársasági elnök nevezi ki, hat évre.
Sólyom László korábban, amikor megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a törvényt, azt kifogásolta, hogy a tanács tagjait a miniszterelnök hat évre nevezi ki. A köztársasági elnök szerint a tagok megbízatása "csak igen szűk körben, lényegében alkalmatlanná válás, vagy bizonyos kötelezettségszegések miatt szüntethető meg".
