A KMKF a határon túli magyarság képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok egyeztető fóruma. A fórum összehívását 2003. szeptemberében kezdeményezte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Azóta a testület évente egyszer ülésezik, a tanácskozást a KMKF Állandó Bizottsága készíti elő.
Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar-magyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták.
A tervezetből kiderül, hogy a nemzetpolitika stratégiai távlatait és irányait lefektető, törvényi szintű jogszabály a kárpát-medencei magyarság politikai közössége által kidolgozott követendő tájékozódási és célrendszert állítana fel a Magyar Köztársaság számára.
A dokumentum több konkrét intézkedést is javasol. Ilyen többek között az, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civil szféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek.
A gyors egyeztetést kívánó ügyek intézése érdekében, a dokumentum szerint célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviseletének létrehozását.
A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbiirodájának létrehozása, és minden fontosabb magyar külképviselet egy beosztott diplomatájának munkaköri leírásában a nemzetpolitikai érdekérvényesítéssel kapcsolatos feladatok megjelenítése.
Indokolt megvizsgálni egy a Magyarok Világszövetsége korábbi funkcióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státusszal rendelkező átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozását, amelyet főleg a "nyugati" és egyéb, világszórványban élők szorgalmaznak - olvasható a javaslatban.
A tervezet kitér arra, a nemzetpolitikai érdekérvényesítés hitelessége és kiszámíthatósága érdekében az Országgyűlésnek ki kell dolgoznia egy dokumentum tervezetét, amely a magyar nemzet hosszú távú jövőképét tartalmazza vagyis meghatározza azt az állapotot, amelynek megvalósulása a jelenlegi államhatárok fennállása mellett is megfelelő megoldást jelent a határon túli magyar közösségek kisebbségi léthelyzetéből eredő problémákra, és egyben kitér a kárpát-medencei magyarság migrációs stratégiájának a kérdésére. A dokumentumot a Magyar Állandó Értekezlet vagy másik, a magyar nemzetrészek legitimitását biztosító fórum fogadhatná el.
Az MTI úgy tudja: ha elfogadja a koncepciót a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, akkor Szili Katalin ennek alapján nemzetpolitikai törvény terjeszt az Országgyűlés elé.
A házelnök erre reagálva korábban a távirati irodának elmondta: jó esély van arra, hogy a testület ülésén konszenzus születik az általa készített anyagról, és erre alapozva, szakértői, illetve politikai egyeztetés után jövőre elkészülhet a törvényjavaslat is.
Arra kérdésére, hogy ez a javaslat mennyiben összeegyeztethető a kormány határon túli magyarokkal kapcsolatban kialakított politikájával, azt válaszolta: a KMKF ülésein a kormány képviselője is részt vesz, és nem kapott olyan jelzést, hogy a tervezet ellentétes lenne a kabinet szándékaival.
Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára azt mondta: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a javaslatról, ha majd elkészül annak végleges, már elfogadott változata. A tervezettel kapcsolatban megjegyezte: semmilyen szempontból nem támogatnák a Magyar Állandó Értekezlet felélesztését, vagy egy ehhez hasonló intézmény létrehozását. Azzal indokolta, hogy a Máért utolsó ülésein kiderült, hogy az intézményt belpolitikai célokra használták, de ezt nem a kormány tette.
Gémesi Ferenc kérdésesnek tartotta a brüsszeli lobbiiroda létrehozásának ötletét, illetve egy, a Magyarok Világszövetségéhez hasonló szervezet létrehozását. Utóbbival kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az MVSZ kiszolgáltatta magát egyéni és politikai céloknak és nem garantálható, hogy ez nem történne meg újra egy hasonló szervezettel.
A határon túli magyar szervezetek budapesti irodájának tervével kapcsolatban annyit mondott, nem tudja ez milyen többletet tudna adni a jelenlegi helyzethez képest, amikor ő hetente-kéthetente egyeztet a kormány különböző szintű vezetőivel.
