Bár a szürke szirti- és a kalapácsfejű cápákát Ausztrália szerte az idegenforgalom ékköveként emlegetik, egyedeik mégis az ázsiai cápauszony kereskedelem főszereplői - mondta Dr Gilly Llewellyn, a WWF óceán programjának vezetője.

1950 óta a világ cápa populációja 90%-kal csökkent, ezért életbevágó, hogy a Korall tenger sok helyen még mindig érintetlen környezetét megvédjék a túlhalászástól.
A Korall tenger évente 11.2 millió ausztrál dollárt, vagyis több mint 17 millárd forint hoz az ausztrál költségvetésnek évente. Mindez azt jelenti, hogy gazdaságilag is érdeke lenne a szövetségi kormánynak megvédeni a 780 ezer négyzetkilométernyi területét.

A kutató szerint a túlhalászat a cápákat fenyegető jelenlegi legsúlyosabb veszély, de a folyamatos ellenőrzés segíthetné a terület élővilágának megőrzését. Minden évben egyre fejlettebb és kifinomultabb technikákat vetnek be: ma már műholdat is használnak a halászhajók helyzetének beméréséhez.

"Mostanra ismertük fel, hogy a milliókat hozó turizmus az ökoszisztéma egészségének megőrzésén múlik, beleértve a cápapopuláció védelmét, amelynek a Korall tenger az egyik utolsó biztonságos élőhelye" - mondta Dr Llewellyn.

Ausztrália trópusi tengeri szóvivője Richard Leck szerint a Nagy Korall Zátony Ausztrália legnagyobb Védett Tengeri Övezete, ahol a halászat bizonyos területeken engedélyezett. Úgy véli, hogy a Korall tengeren sem lehetne teljes egészében megtiltani a halászatot, inkább felügyelni kellene azt
 
A cápauszony kereskedelem világszerte 40 millió cápa életébe kerül évente, nagy pusztítást okozva egy olyan állatfajnál, amelynek kicsinyei lassan válnak ivaréretté, ritkán szaporodnak. Sok ország, köztük az Egyesült Államok, Dél-Afrika, és Ausztrália megtiltotta a cápauszony kereskedelmét.