A GfK Hungária kétévente készíti el Étkezési Szokások felmérését, amelyben a kutatók - egyebek mellett - azt vizsgálják, milyen szempontokat mérlegelnek a magyar vásárlók az egyes üzletekben élelmiszervásárlás során.
A kutatók által felsorolt 14 szempontot 1 és 5 közötti skálán értékelhették a megkérdezettek, ahol az osztályzatok két végpontja az "egyáltalán nem fontos" és a "nagyon fontos" minősítés volt.
A felmérés szerint a magyar fogyasztók számára élelmiszervásárláskor legfőbb kritérium a kiszemelt áru jó minősége. A válaszadók értékelése alapján ez a kategória 4,6-os átlagot ért el.
A megkérdezettek - kortól és nemtől függetlenül - manapság már nem feltétlenül az olcsóságot (átlag: 3,6) részesítik előnyben, sokkal fontosabb kritérium számukra - a két évvel ezelőttiekhez hasonlóan - az, hogy a megvásárolni kívánt élelmiszer ára és minősége összhangban legyen, vagyis a termék "megérje az árát" (átlag: 4,4).
A magyar vásárlók - a férfiak és nők egyaránt és azonos mértékben - figyelnek az áruk eredetére is: a kutatási eredmények szerint élelmiszervásárláskor a korábbiaknál tudatosabban keresik a magyar eredetű áruféleségeket.
Az egészségtudatosság jegyében közel azonos mértékben tartják szem előtt a válaszadók, hogy a megvásárolt élelmiszerek "tartósítószer nélküliek" (átlag: 3,5), "mesterséges ízesítőanyagok nélküliek" (átlag: 3,6) és "mesterséges színezék nélküliek" (átlag: 3,5) legyenek.
Az alacsony zsírtartalom, alacsony kalóriatartalom és az alacsony szénhidrát-tartalom ugyanakkor a kevésbé fontos szempontok közé sorolódott. Mi több, mindhárom szempont jelentősége csökkent a két évvel ezelőttiekhez képest, ezekre a kritériumokra tehát kevesebben figyelnek oda.
Megállapítható ugyanakkor, hogy ez a hat szempont az, amely a nemek szerint leginkább megosztja a válaszadókat - az alakjukkal, megjelenésükkel talán többet foglalkozó hölgyek részéről ezek a kritériumok lényegesen nagyobb odafigyelésre számíthatnak, mint a férfiaknál.
Az, hogy egy termék bio minőségű legyen, szintén nagyobb arányban a nők elvárása, de az ő részükről is a fontossági sorrend hátulsó traktusába szorult ez a szempont.
A válaszadók a csomagolásnál nem a külcsínt tartották fontosnak, hanem azt, hogy környezetbarát anyag borítja-e a terméket: a környezetet nem károsító csomagolás a fontossági listán 3,1-es átlagot ért el, míg a vonzóság csupán 2,6 pontot kapott.
