A zakólevétellel kimerített alaki függelemsértést követően, ülve kezdett hozzá Szekeres Imre honvédelmi miniszter a prezentációhoz, melynek elején mindjárt idézte Kövér László fideszes képviselőt, aki a hétfői parlamenti ülésen beszólt neki, mondván, hogy a magyar honvédség egy rendes csetnik bandát sem tudna megállítani Dunaújvárosnál. A tárcavezető szerint a haderő ilyetén megítélése szórványjellegűnek számít.

A honvédség átalakítási folyamatának első lépéseként a szervezeti korszerűsítést említette Szekeres, mely „a fejnehéz szervezet”, vagyis a Honvédelmi Minisztérium (HM) átalakításával vette kezdetét 2006-ban. Ennek keretében 17-ről 11-re csökkent a főosztályok száma, a vezérkar integrálódott a HM-be. A változtatások létszámcsökkenést is eredményeztek, 650 helyett 500 fő dolgozik jelenleg a tárcánál, ami állítólag egyszerűsítette az ügyintézést, és gyorsítólag hatott a korábbi ügyvitelre. Lényegesen csökkent a minisztérium égisze alá tartozó háttérintézmények száma, viszont létrehoztak három ügynökséget, melyek nem központi utasításokat hajtanak végre, hanem önálló projecteket valósítanak meg. Ilyen a fejlesztési és logisztikai, a közgazdasági és pénzügyi, valamint az infrastrukturális ügynökség. Mint megtudtuk, e szervezeti átalakítások alapozták meg az idén kezdett tartalmi változtatásokat. „Az a szándékom, hogy idén befejeződjön a Magyar Honvédség átszervezésének időszaka” - jelentette be az ambiciózus tárcavezető.

Ezt követően a változások mélységének illusztrálásába fogott Szekeres Imre, melynek egyik elemeként az összhaderőnemi parancsnokság létrehozását említette, amely „már régóta benne volt a levegőben”. Ez az egység ötvözi a korábbi hat haderőnemi parancsnokságot, körülbelül 500 fővel. Másik lényegi változásként utalt arra, hogy a megelőző 77 hadrendi elemből mára csupán 33 maradt (a számokat nyilván a magyar népmeséktől és Krisztus földi életkorától kölcsönözték). A Térképész és a Meteorológiai Szolgálat például kikerült a hadrendi elemek közül.



Az átalakítások sorában a katona-egészségügy civil struktúrába helyezését tette a harmadik helyre a miniszter, mely kiemelt kórházában szerinte a továbbiakban is ellátja a honvédek, a rendőrök és a vasutasok speciális ellátását. Végül a HM létszámának jelentős karcsúsításáról számolt be Szekeres, mely leépítések két-három egyedi esetet leszámítva kulturáltan, közös megegyezésen alapulva mentek végbe, köszönhetően a minisztériumban uralkodó „személyzeti kultúrának”, mely „háromkörös elbeszélgetések” keretében rúgja fenéken a nem kívánt munkaerőt.

A tárcavezetőtől arról is értesülhetett a nagyérdemű, hogy a honvédségnél „folyamatos tartalmi transzformáció zajlik”, az egy „dinamikus rendszer, ami mozgásban van, minden nap új szempontok jelennek meg a haderő-átalakítás során”, és mindez „racionálisan működtethető”. Vagyis a HM a vezérkarral jelenti a stratégiai szintet, az összhaderőnemi parancsnokság a hadműveletit, míg az alakulatok a harcászatit. Mint halljuk, ez egy világos, a költséghatékonysági szempontoknak is megfelelő modell.
(Hátradőlhet hát a tévéfotelben, ki mostanáig kis hazánk biztonságáért aggódott.)



Szekeres Imre ezután áttért NATO-kötelezettségeink felvázolásába, melyek közül kiemelkedik a békeműveletekben való részvétel. Jelenleg 13 országban, 17 helyőrsége van a Magyar Honvédségnek, melynek 1000 tagja vesz részt különféle béketámogató műveletekben. 1000 katonánk kétharmada a Balkánon, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban szolgál. Emellett még Afganisztánban állomásozik nagy létszámú magyar kontingens, mely tartományi újjáépítési feladatokat lát el. A miniszter hangsúlyozta, hogy a békeműveletekben való részvétel külpolitikai pozícióinkat is erősíti egyben.

A stratégiai légiszállításról szólván a tárcavezető szóba hozta azt a pályázatot, melynek elnyerésével NATO-bázist építhetnénk Pápán, amely gazdaságilag is jól jönne a településnek, egyrészt a bázison szolgálatot teljesítő amerikai katonák és családtagjaik számára felépítendő lakások munkaalkalmat teremtenének az ottani állástalanoknak, az amcsi kölykök járhatnának a helyi református iskolába, a külföldiek jóvoltából nőne a vásárlóerő, a pápai lányok pedig elolvadnának a fekete bőrű deltabercik látványától. A bázis kialakítására Magyarország mellett Románia is pályázott; a NATO döntéséig még várni kell néhány hónapot.

„Nagy szerencsém, hogy honvédelmi miniszter lettem, örülök, hogy a honvédségben kiváló felkészültségű emberek dolgoznak” - zárta mondandóját Szekeres Imre. Hogy biztonságpolitikai szempontból mekkora szerencsét hoz a miniszter személye és átalakítási hadművelete az országnak, arra a későbbiekben kaphatunk választ.