A pozsonyi parlamenti döntés semmiképpen nem szolgálja a magyar-szlovák kapcsolatok fejlődését - közölte Sólyom László, miután a V4 államfői találkozójának keretében a tervezettnél jóval hosszabb, mintegy egyórás megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnökkel.
A visegrádi négyek Balaton-parti csúcstalálkozója után a két államfő kétoldalú találkozón vett részt, amelyen kizárólag a szlovák parlament csütörtöki, a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét megerősítő határozatáról tárgyaltak.
Sólyom László a találkozót követően kifejtette: Ivan Gasparoviccsal jövőbe mutató politikát kezdtek el folytatni. Ezért tartottak közös előadásokat először szlovák, majd magyar egyetemen. "Szerettük volna a fiatalokkal megértetni, hogy ne sérelmi politikát folytassunk, azonban ez az aktusa a szlovák parlamentnek keresztülhúzta ezt a jószándékot is" - fogalmazott a köztársasági elnök.
A hosszúra nyúlt megbeszélés ellenére nem közeledtek az álláspontok - közölte az államfő. "Elnök úr azt mondta, hogy foglalkozzunk a jövővel, én azt mondtam, hogy ahhoz, hogy a jövő felé fordulhassunk, tisztázni kell a múltat". Ha a múltról csak sztereotípiák, érzelmek maradnak, akkor biztosan nem lesz megbékélés - fogalmazott.
Sólyom László a megbeszélés során tisztázni kívánta a cseh és a szlovák helyzet közötti különbséget. Azt, hogy Csehország világos különbséget tett a németek és a magyarok kitelepítésének indokai között, akárcsak a második világháború után a nagyhatalmak.
"Elnök úr azt mondja, hogy miért nem fogadta be Magyarország a 650 ezer magyart?" - idézte fel a megbeszélésekről a köztársasági elnök. Válaszként kifejtette: az akkori politika szerint területtel együtt történhetett volna ez meg. Az ezt követő lakosságcsere során pedig a szlovákok önként jelentkezhettek a hazatérésre, a magyarokat azonban kényszerítették az áttelepülésre.
A lakosságcsere hatvanadik évfordulója kapcsán ismét előtérbe került, hogy ideje lenne végre az európai normák szerint elnézést kérni azoktól, akiket akkor súlyos igazságtalanság ért - fűzte hozzá az államfő. "Kollektív büntetésként megfosztani egész nemzetiséget állampolgári jogaitól, egy részüket kényszermunkára hurcolni, megfosztani őket vagyoni jogaiktól, ez semmiképpen nem olyan, amin túl lehetne lépni".
A köztársasági elnök szerint a Magyar Koalíció Pártjának egy megbékélési nyilatkozatra tett korábbi javaslata nem válthatott ki ilyen reakciót Szlovákiától. Emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság a rendszerváltás után eltörölte a németeket sújtó, hasonló törvényeket.
"Nem kaptam választ arra, hogy ha a szlovák parlament meg tudta követni a németeket, miért nem tudta megkövetni a magyarokat?" - tájékoztatott Sólyom László. Hozzáfűzte: "Ez egy váratlan lépés volt, a kapcsolatok felívelő szakaszát, úgy látom, hogy megszakítja".
Egy kérdés kapcsán az államfő azt mondta: tárgyalópartnerével tisztázták, szó sincs arról, hogy most bosszúállás és kölcsönös retorzió következne, azonban nem lehet szó nélkül hagyni a szlovák parlamenti határozatot.
Az MTI kérdésére, hogy tapasztalt-e vagy kapott-e konkrét biztatást arra, hogy a későbbiekben tárgyalhatnak a Benes-dekrétumok kérdéséről, Sólyom László közölte: nem, meglátása szerint ugyanis a szlovák álláspont az, hogy nem akarnak a múlttal foglalkozni.
Egy másik kérdés kapcsán Sólyom László elmondta: "mi felvetettünk egy megbékélési nyilatkozatot, amire egy pofon volt a válasz".
