A magyar államfő szerint számos területen, mint például a kultúra vagy a közlekedés, már sikerült együttműködni az unión belül a visegrádi négyeknek. "Mivel vannak eltérő nemzeti érdekek, arra törekszünk, hogy kiválasszuk azokat az ügyeket, amelyekben közös rövid vagy hosszú távú taktikai érdekeink vannak" - fogalmazta meg Sólyom László.
A köztársasági elnök elmondta: Lech Kaczynski lengyel, Václav Klaus cseh és Ivan Gasparovic szlovák elnökkel folytatott pénteki eszmecseréje során a schengeni csatlakozással felvetődő személyiségi jogvédelmi kérdésekről, valamint az észak-déli irányú közlekedési folyosók fejlesztésének szükségességéről ejtettek szót.
Mint elhangzott, a résztvevők nagyon sikeresnek minősítették a visegrádi négyek együttműködését. Sólyom László kiemelte: több állam csatlakozási szándéka ellenére úgy gondolják, érdemes a jelenlegi keretet megtartani, "de nyitottak vagyunk arra, hogy konkrét témákban másokkal is együttműködjünk".
A december 31-én esedékes schengeni csatlakozásról a magyar elnök úgy vélekedett: az aktussal kiteljesedik az unión belüli szabad mozgás. A magyar álláspont szerint mind a négy ország felkészült arra, hogy csatlakozik, és nem egyezik bele semmilyen időleges ellenőrzés fenntartásába, ahogyan azt Ausztria kezdeményezte.
A találkozón egyetértés alakult ki abban, hogy a schengeni övezetbe történő belépés nagy felelősséggel jár, műszakilag és jogilag egyaránt komoly felkészültséget, a bel- és igazságügy területén még szorosabb együttműködést igényel a részes országok között. Az elnökök kifejezték aggályaikat is, hogy a személyes adatok védelme miatt óvatosan kell kijelölni az adatcsere határait.
Támogatjuk az ingyenes vízum alkalmazását a schengeni rendszeren kívül maradottak számára - hangsúlyozta Sólyom László.
A közlekedési folyosók fejlesztéséről szólva a magyar elnök azt mondta, az EU-ban eddig csak a kelet-nyugati összeköttetéseket tartották fontosnak, ugyanakkor a visegrádiak alapvető érdeke, hogy legalább három észak-déli vasúti és közúti közlekedési folyosó épüljön ki. Ezek az egyes országok régiós elképzeléseit, fejlesztéseit is összekötnék.
A cseh köztársasági elnök a kétnapos csúcstalálkozó kapcsán arról beszélt: az Európai Unióban töltött első három év tapasztalatait reális módon értékelték. "Tudjuk, milyen előnyök, hozadékok és problémák jártak ezzel együtt" - fogalmazott Václav Klaus.
Beszámolt arról, hogy a 2009-es cseh uniós elnökség mottója a korlátok nélküli Európa, amire törekedni kell. Klaus egyetértett azzal, hogy nem kívánnak szigorú szabályokat fenntartani a schengeni övezeten kívüli államokkal, ezért is javasolják közösen az ingyenes vízumot.
Ivan Gasparovic szlovák államfő a schengeni övezethez csatlakozás kapcsán leszögezte: továbbra is tiszteletben kell tartani, hogy államhatárok azért még léteznek. Szerinte az unió nem szólhat az újabb és a régi tagok megosztásáról, valamennyi tagállamra ugyanazok az előnyök és kötelezettségek vonatkoznak. "Ne úgy fogjanak fel bennünket, mint gyermekkorú országokat, amelyeknek Brüsszel parancsolhat" - fogalmazott Gasparovic. Kifejtette: az ingyenes vízummal az unión belül szabad mozgást biztosító javaslatuk felelősséggel is jár, de erre mindazok az államok felkészültek, amelyek az unió keleti határát jelentik.
A lengyel köztársasági elnök a tárgyalásokról azt mondta: nem azt keresték, miben különbözik a négy ország véleménye. "Ahol nagyobb fokon kellene közös álláspontra jutni, ott együtt lobogtathatjuk a V4-es zászlót" - mondta Lech Kaczynski.
Kaczynski kitért arra, hogy Lengyelország számára kiemelten fontos az észak-déli közlekedési folyosók fejlesztése, valamint az uniós határokon kívüli országok számára biztosítandó ingyenes vízum felvetése. Határozottan kiállt ugyanakkor amellett, hogy a schengeni csatlakozás nem jelenthet ütközést a személyes szabadsággal és az adatok védelmével. "Szükség van a rendőri szervek együttműködésére, és ebben bizonyos ellentét van a négy állam között, de csak a bűnüldözési információszolgáltatásról lehet szó" - közölte a lengyel államfő.
A nemzetközi sajtótájékoztatón egy kérdés kapcsán Lech Kaczynski szólt arról, hogy nem tárgyaltak az amerikai rakétavédelmi rendszer Lengyelországba és Csehországba tervezett elemeinek ügyéről, valamint az uniós reformszerződésről sem. Václav Klaus a reformszerződés kapcsán megjegyezte: júniusban Brüsszelben döntés született, "elindult a vonat, aminek van motorja, de nincs fékje".
