Marceau 1923 márciusában született Strasbourg-ban, Marcel Mangel néven. Öt évesen határozta el, hogy színész, még pontosabban mozgásművész lesz, amikor a moziban megnézett néhány Chaplin-némafilmet. Példaképével egyébként összesen egyszer találkozott: 1967-ben egy repülőtéren futottak össze és kölcsönösen magasztalták a másik művészi nagyságát.

Színházi tanulmányait a II. világháború, pontosabban a német megszállás szakította meg. Marceau részt vett a francia ellenállási mozgalomban, majd a francia hadsereg színjátszóival a katonákat mulattatta. Már ekkor mindenki áradozott kifejezőképességéről és utánzókészségéről.

A negyvenes évek végére kidolgozta jellegzetes figuráját, a fehérre festett arcú, többnyire szomorú bohócot. "Zsebszínház"-nak nevezett társulatával az egész világon ismertté vált, sorra nyerte a különféle fesztiváldíjakat, többek közt két Emmy-díjat is kapott, ami a televíziós produkciók Oscarjának felel meg.

Néma szerepeket vállalt több filmben is. Érdekesség viszont, hogy a Bombasiker (Silent Movie) című, 1976-os némafilmben ő az egyetlen szereplő, aki megszólal; a többi filmsztár - Liza Minellitől Paul Newmanig, Burt Reynoldstól Marty Feldmanig - néma a filmben.

Marceau több mint 100 országban szerepelt. Saját pantomim-iskolát is alapított, amelynek legjobbjai aztán csatlakoztak a 80-as években újjászerveződő társulatához.

Kitüntetései közül a francia Becsületrendre volt a legbüszkébb. Interjúiban mindig elmondta, hogy szerinte a mozgásművészet a "leglényegibb művészet, mert abban egyszerűen nem lehet hazudni".