2024. november 25. - Katalin

A jeruzsálemi Nagytemplom kőtömbjei

"Szenzációsnak" minősített felfedezést tettek a közelmúltban elvégzett ellenőrzés során Jeruzsálemben: ráakadtak arra a mészkőbányára, amelyből 2000 évvel ezelőtt a (Nagy) Heródes által épített második jeruzsálemi Nagytemplom kőtömbjeit kitermelték.
2007. szeptember 24. hétfő 23:01 - Hírextra

"Most már tudjuk végre, hogy miként volt képes Heródes király gigantikus építkezéseit végrehajtani és hol talált rá ezekre, a némelykor az egyiptomi piramisoknál is impozánsabb kőtömbökre" - mondta Juval Barukh, az izraeli régészeti hivatal helyettes igazgatója a sajtó képviselőinek.

A mészkőbányára két hónappal ezelőtt akadtak rá közmunkálatokat megelőző rutinellenőrzés során - magyarázta Barukh a lépcsőzetesen sorakozó hat-hét méter hosszúságú kőtömbök közt állva.

A Szent Város északi negyedében található mészkőbánya három vagy négy kilométerre lehet a Heródes által épített és a rómaiak által Krisztus után 70-ben lerombolt templomtól, azon a helyen, ahol azután az iszlám harmadik szent helye, az Al-Aksza mecset felépült. Jeruzsálemnek az Izrael által 1967-ben elfoglalt arab lakosságú keleti szektorában, Ramat Slomo ortodox zsidó negyedben van.

"Azon nyomban felismertük ennek a mészkőbányának kivételes jelentőségét, azt, hogy történelmi szemszögből nézve szenzációs felfedezésről van szó" - hangsúlyozta Barukh, aki szerint a "malaké" minőségű (az arab szó jelentése: királyi) vakítóan fehérszínű mészkő márványra emlékeztet és a helyszínen kialakított, 5-7 tonna súlyú páratlan kőoszlopok hasonlítanak a Heródes által épített templom utolsó maradványához, a judaizmus legszentebb emlékéhez, a jeruzsálemi Siratófalhoz.
Találtak a helyszínen Heródes király korabeli pénzérméket, cserépdarabokat és szerszámokat is. Egyedül álló lelet egy vasból készített véső ugyanabból a korból, amely beakadt két kőoszlop közötti hasadékba.

A ciszjordániai Ramallahot Jeruzsálemmel összekötő útvonal néhány száz méterre halad el a mészkőbányától. Mint Barukh elmondta, ezen az úton haladva két héttel ezelőtt rátaláltak a Heródes király idejében a hatalmas kőtömbök szállításához épített út nyomaira.

(Nagy) Heródest (Kr.e. 73-Kr.e. 4.) a rómaiak nevezték ki a mai Ciszjordánia egy részén elterült Júdea királyává. Hírnevet szerzett magának nagyszabású építkezéseivel, így a jeruzsálemi Második Templomon kívül felépítette Cézarea kikötővárost, valamint a masszadai, a jerikói és a hérodioni palotát Betlehem közelében, ahol nemrég ráakadtak a sírjára.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását