Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke a zárszámadás keddi parlamenti vitájában kritikával illette, hogy az államháztartás nettó finanszírozási igénye és annak időbeli lefutása jelentősen eltért a tervektől. Hangsúlyozta: a deficit 39,1 százalékkal haladta meg a tervezettet, amelynek kétharmada a központi költségvetésben valósult meg.
Olyan nyitott, kicsi gazdaságban, amilyen a magyar is, a kiszámítható költségvetési politika, a kiegyensúlyozott költségvetés és a fenntartható adósságállomány alapvető követelmény - fogalmazott Kovács Árpád. Hozzátette: a hiteleség és a bizalom nem pusztán a deficit és az adósságmutatók kedvezőbbé tételén múlik, a jogbiztonság és a gazdasági klíma éppúgy befolyásolja a gazdaság és a gazdasági vezetés megítélését.
Az ÁSZ elnöke azt mondta, a magas fokú ellenőrzési lefedettség alapján a központi költségvetésnek a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai összességében korrektek, megbízhatóak. Ez egyben azt is jelzi, hogy a költségvetés kiadási tételeinek súlyos eltérései, az államadósság jelentős emelkedése nem a minisztériumok végrehajtó szerepű apparátusai fegyelmezetlenségének, hibáinak következménye - tette hozzá.
Kovács Árpád szerint ez még akkor is így van, ha a költségvetési fejezetek, minisztériumok beszámolóinak egyes részeit kifogásolni kellett. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az EU Integráció fejezetek beszámolói összességében nem feleltek meg a megbízhatóság és a valódiság követelményeinek - mondta. Hozzátette: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium igazgatási címének beszámolóját elutasító véleménnyel kellett ellátni. Az említett két minisztérium és az integrációs fejezet esetében állapították meg a számvevők, hogy az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás feltételei nem mindenben voltak meg.
Ezek a hiányosságok arra is visszavezethetők, hogy a kormányzati struktúraváltás és a szervezet-átalakítások, legalábbis a pénzügyi apparátusok működését érintően nem kidolgozott koncepció mentén valósultak meg - fogalmazott Kovács Árpád.
Mivel a demográfiai tények, adatok, trendek erős társadalmi veszélyekre, pénzügyi kockázatokra figyelmeztetnek, az ÁSZ szerint a nyugdíjrendszer, az egészségügy, a kapcsolódó gondozás, szociális ellátás, nem kevésbé az oktatási rendszer tartalmi, szerkezeti és finanszírozási megújítása sürgető és megkerülhetetlen. Kovács Árpád kifogásolta, hogy a törvényi előírásoktól eltérően sem a törvényjavaslat, sem az indokolások nem adnak információt a hosszú távú kötelezettségvállalások állományáról és a zárszámadásban bemutatott mérlegek nem mindegyike felel meg ennek a törvényi előírásnak.
A kormánynak szóló javaslatok közül Kovács Árpád kiemelt jelentőségűnek nevezte azt a felkérést, hogy a kormány számoltassa be az egészségügyi minisztert az egészségügyi intézmények finanszírozásának a teljesítményvolumen korlát alkalmazásának tapasztalatairól, az egészségügyi kapacitások alakulásáról, a struktúra átalakítás végrehajtásáról.
Az ÁSZ vezetője szerint sok állampolgár mindennapi életkörülményeinek javítását szolgálja az a javaslat, hogy a kormány gondoskodjon a Budapest 4-es metró beruházásával kapcsolatos szakmai és pénzügyi kontroll kiépítéséről, figyelemmel az EU-források meghatározó mértékű igénybevételére.
A számvevőszéki ellenőrzések, a külföldi tapasztalatok és a nemzetközi szervezetek értékelései ismételten megerősítették, hogy az államháztartási egyensúly megteremtéséhez összehangolt intézkedések szükségesek, amelyek az adórendszer és a támogatási rendszer megújítását is magukban foglalják - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke. Hozzátette: a számvevőszék által készített, a hazai pénzügypolitikai "főáramlat" meghatározó jellemzőire támaszkodó tézisek körvonalazzák a közpénzügyi rendszer korszerűsítésének rendező elveit és a megoldás fő irányait.
Ebben - egyebek között - a költségvetési rendszer fejlesztéséhez szükséges fiskális politikai szabályozási rendszert szorgalmaznak.
