Jávor István abszurd helyzetnek nevezte, hogy két, egyedi védelem alatt álló épületet elbonthattak, és feltette a kérdést, vajon milyen tényezőkön és közintézményeken múlott az 1800-as években épített házak sorsa.
A Dohány utcai zsinagóga közvetlen szomszédságában lévő telkeken a múlt héten bontották le a Síp utca 8. és 10. szám alatt álló épületeket, a 2005 óta egyedi védelem alatt álló házaknak csak a kétemeletes homlokzati fala maradt meg - ismertette a helyszínen tartott sajtótájékoztatón a szervezet elnöke. Tájékoztatása szerint a befektető még a műemléki védettség hatályba lépése előtt kapta meg a bontási engedélyt a VII. kerületi önkormányzattól.
Jávor István bemutatta a birtokukba jutott terveket, amelyek szerint a lakóépületek a jelenleginél legalább három emelettel magasabbak lesznek, a Dohány utca 10. alatt álló, Hild József által 1844-ben épített ház udvarán pedig nyolcemeletes épületszárny áll majd.
"Mindez azt jelenti, hogy a zsinagóga eltörpül a hatalmas épülettömegek mellett (...), melyek látványa sérti és megzavarja a holokauszt áldozatai emlékére kialakított parkot" - olvasható az ÓVÁS! összegzésében.
Molnár Péter, az ÓVÁS! egyesület munkatársa úgy vélte, hogy ha a méltó, átfogó örökségvédelmi koncepció megszületéséig nem lép életbe a változtatási tilalom, akkor "folytatódik az ad hoc rombolás".
"A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) messze nem él a lehetőségeivel" - szögezte le, hozzátéve, hogy a közérdektől messze álló pénzügyi érdekek állhatnak az ilyen esetek mögött.
Megjegyezte, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a terv nem ütközik törvénybe, éppen ezért a beépítési szabályokon kellene változtatni.
"Az önkormányzatnak szemmel láthatóan érdeke ez, a főváros fél a kártérítésektől, a KÖH pedig koncepciótlanul próbál egyezkedni" - említette a kialakult helyzet okát.
Jávor István az MTI-nek elmondta: az a törekvésük, hogy az épületeknek ne csak a homlokzata maradjon meg, hanem azokat egészben, összes kellékükkel együtt őrizzék meg, ugyanakkor kerüljenek lakható állapotba. Modernizálás, minimális átalakítás belefér, de minden lényeges elem maradjon meg - hangoztatta.
Arra már nem lehet rávenni a befektetőt, hogy a két házat építse vissza, de a szintek csökkentése és az épület fazonjának módosítására talán még igen - vélekedett.
Más országokban, ha a történelmi városrészben építkeznek, messzemenően figyelembe veszik a környezetet, és ezt nemcsak jószántukból teszik, hanem kötelezik is őket erre - mondta a szervezet elnöke, hozzátéve, nem tudnak arra választ adni, hogy ez Magyarországon miért nincs így.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az MTI-vel közölte: az építés hatósági eljárás során a hatályos jogszabályok keretei között járt el.
"A rossz állapotú, lakhatatlan épületek teljes megtartását és felújítását valóban nem lehetett elérni. Erre akkor lett volna lehetőség, ha a védett területre változtatási tilalmat rendel el a helyi önkormányzat. A KÖH és az "ÓVÁS!" által egyaránt többször kezdeményezett lépésre nem került sor" - olvasható a közleményben.
A KÖH sikerként könyveli el, hogy elérték az érvényes szabályozás által biztosított beépítési lehetőségek csökkentését, a Síp utcai épületek teljes bontásának megakadályozását, a tervezett épület városképi megjelenésének finomítását.
A hivatal úgy véli, hogy a fejlesztési szándék megfogalmazása a tulajdonos felelőssége, míg az értékes városrész védelme a helyi közösség felelőssége is, amelyhez megfelelő városfejlesztési politikát kell rendelni.
