Regős László fotóművész kötetét Vass Lajos, a dalszínház főigazgatója ajánlotta a közönség figyelmébe.
Az album, amelyhez Marton Éva operaénekes írt ajánlást, lépésről lépésre tárja fel a látogató számára az operaház művészi értékeit, kívül és belül egyaránt. A képek áttekintést adnak a ház történetéről is.
Az építészeti fotográfus, aki 1979 óta az Egyesült Államokban él, az MTI-nek elmondta: 9 éves kora óta jól ismeri az operaház minden zugát, mert 13 koráig az együttes gyermekkórusában énekelt.
Mint hozzátette, néhány éve vissza-visszatért Budapestre, első útjai az operaházba vezettek; ezeknek a szerelmes találkozásoknak a gyümölcse a csaknem kétszáz oldalas könyv.
Regős László véleménye szerint Budapest valóságos kincsesbánya az építészeti fotós számára. Következő terve az, hogy a Dohány utcai Zsinagógát is ugyanilyen részletességgel fotózza végig. Járt a Művészetek Palotájában is, nem tartja kizártnak, hogy néhány év múlva erről a szerinte gyönyörű házról is készít sorozatokat. Érdekli továbbá a magyar szecesszió gyöngyszeme, a Zeneakadémia épülete, a felújítás után talán ezt is fotózza majd.
A budapesti operaház 1884. szeptember 27-én, I. Ferenc József jelenlétében nyitotta meg kapuit. 1870-ben Andrássy Gyula miniszterelnöknek sikerült az uralkodó anyagi támogatását elnyernie és Pest városa is nagyobb pénzösszeget ajánlott fel a létesítendő Opera javára. A Fővárosi Közmunkatanács is szorgalmazta 1871-es városrendezési tervpályázatában a dalszínház létrejöttét.
Az építési pályázatot csaknem egyhangúlag Ybl Miklós terve nyerte meg. 1875 októberében kezdődtek meg a földmunkák. Az operaház építésén a Podmaniczky Frigyes, későbbi intendáns vezette építőbizottság intenciói szerint csak magyar művészek, mesterek és cégek működhettek közre. Kivételt mindössze a Mainzban csináltatott nagy, nézőtéri bronzcsillár és a bécsi Asphaleia társaság által készített színpadi gépezet esetében tettek.
A megnyitás óta eltelt több mint száz év alatt az operaház képe nem változott, csak belsejében történt néhány gyakorlati célú átalakítás, 1895 nyarán például bevezették a villanyvilágítást. A második világháború idején az épületet csak jelentéktelen károk érték, ezeket gyorsan sikerült kijavítani.
