Megegyezést várnak a parlamenti pártoktól

A hazai önkormányzati rendszer 17 évvel ezelőtt jött létre, és már megérett a jelentősebb törvénymódosításokra, de ezeket eddig mégsem sikerült végigvinni. A fontos változtatásokhoz kétharmados parlamenti többség szükséges ugyanis, ami eddig nem jött össze, a kormány javaslatát elutasította az ellenzék - közölte Bajnai Gordon. A miniszter hozzátette: több olyan fontos kérdés megoldásra vár, mint az önkormányzati középszint megerősítése, ami önkormányzati régiók vagy nagymegyék létrehozását jelentené. Emellett újra kellene például szabályozni az önkormányzatok által kötelezően ellátott feladatok körét.

A kormány szükségesnek tartja a többi között a polgármesterek hatáskörének kibővítését, a jelenlegi önkéntes kistérségi társulások helyett néhány feladat elvégzésénél a kötelező társulást, az önkormányzati képviselők számának csökkentését vagy a körjegyzőségek alakításánál a feltételek enyhítését. Az önkormányzati miniszter kifejtette: indokolt lenne, hogy a közigazgatási hivatalok felügyeleti jogot kaphassanak, az esetleg törvénysértő önkormányzati döntések mielőbbi módosítása érdekében. Emellett felmerül az állami feladatokat is ellátó jegyzők szigorúbb állami ellenőrzésének kérdése. Több jegyzői feladat kistérségi vagy városi szintre telepítésének előkészítését már megkezdték, a tárca vezetője szerint vannak ugyanis olyan, ritkán előforduló vagy speciális szaktudást igénylő ügyek, amelyeket nem célszerű minden településen külön intézni.

A fejlesztési feladatokról a miniszter elmondta: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján a 174 hazai kistérségből a leghátrányosabb helyzetű kategóriába 33-mat sorolnak majd, ahol egymillió ember él. A felzárkóztatás érdekében ezek célzottan kapnak a következő két évben 180-240 milliárd forint uniós támogatást: egyrészt zártkörű pályázatokat írnak ki számukra, másrészt pluszpontokat kapnak a pályázatok elbírálásánál. Nemcsak a hátrányos helyzetű kistérségekben gond sok önkormányzat számára az uniós pályázatoknál szükséges önerő előteremtése - ehhez egyrészt támogatást ad az állam, másrészt kedvező feltételekkel kölcsönt nyújt a Magyar Fejlesztési Bank.

Az utóbbi években tovább gyengült az önkormányzatok autonómiája, és erősödött a központi költségvetéstől való függőségük - jelentette ki Molnár Gyula, a TÖOSZ elnöke. Az önkormányzati érdekképviselet a legfontosabbnak a finanszírozási gondok megoldását tartja, miután az elmúlt 17 évben egyre több kötelező feladatot hárított az állam a helyhatóságokra, de az ezek ellátásához szükséges pénzt nem kapták meg. Molnár Gyula közölte: nem tartják megfelelő megoldásnak, hogy a kormány feles törvényekkel és miniszteri rendeletekkel módosítgat. A TÖOSZ a másik hat önkormányzati szövetséggel együttműködve összeállít egy minimum-csomagot, ebben olyan változtatásokra tesznek javaslatot, amelyekkel minden szervezet egyetért. Ezt egyeztetik majd a parlamenti pártok frakcióival, abban a reményben, hogy a módosításokhoz az ellenzék támogatását is megnyerhetik.

A TÖOSZ elnöke elmondta: támogatnak több kormányzati elképzelést, például a polgármesterek jogkörének bővítését, az önkormányzati képviselők létszámának differenciált csökkentését vagy a körjegyzőségek alakításának könnyítését. Molnár Gyula emlékeztetett a szövetség korábbi döntéseire is: szükségesnek tartanák, hogy az önkormányzati választások ne egy évben legyenek a parlamentivel, hanem annak félidejében. Határozottan ellenezte a szervezet az ingatlanadó 2008-as bevezetését, nyitottak azonban az egyeztetésre a helyi adók rendszerének módosításáról.