Gyurcsány Ferenc kormányfő emlékeztette a sanghajiakat, hogy az első világháború után kalandos úton a Távol-Keletre került építész egy nagyon sokáig tartó Ázsia-csúcsot is magáénak tudhatott, illetve Sanghajnak adhatott: sok-sok éven keresztül az általa tervezett, ma Park Hotelként ismert 22-emeletes toronyház volt Ázsia legmagasabb épülete. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Hudeczhez hasonlóan Magyarország a kulturális évaddal is szeretne nyomot hagyni Sanghajban "a lelkekben, a szívekben".
A kalandos életű Hugyecz László egy hatgyermekes család első gyermekeként született 1893. január 8-án Besztercebányán. Már édesapja is építészmérnök volt: saját erejéből küzdötte fel magát tanult mérnökké, gazdag építőipari vállalkozóvá. 1900-ban alvállalkozóként részt vett a pesti kisföldalatti - a második európai földalatti vasút - építésében. Hugyecz (angolosan, nemzetköziesen: Hudec, megint más írásmód szerint Hudecz) László a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1914-ben és 1916-ban már a Magyar Királyi Építészkamara tagja volt. Az I. világháborúban orosz fogságba esett, de 1920-ban kalandos úton Sanghajba szökött, ahol először egy amerikai építőcég alkalmazottjaként megtanult angolul és kínaiaul, majd 1925-ben önállósodott. Megnősült, egy svájci-angol házaspár lányát vette feleségül.
A Hudec Tervezőiroda összesen 65 épületet tervezett Sanghajban, köztük kórházat, templomot, színházat, mozit, egyetemet, lakóházakat. Az ő nevéhez fűződik a XX. század első felének legmagasabb sanghaji épülete: az 1932-ben emelt, 83,8 méter magas, 22 emeletes Joint Savings Society Building (ma: Park Hotel) Kelet-Ázsia legmagasabb épületének számított a két világháború között. Tetején éjszakai bárt, a tetőteraszán pedig szabadtéri táncparkettet rendeztek be.
Hugyecz-Hudec 1920-1940 között az egyik legtöbbet foglalkoztatott építész volt Sanghajban. Első munkái között volt az 1926-ban tervezett Country Hospital, a mai Huatung (Huadong) kórház. Igazi nagy épületeit az art deco stílus jellemzi, így a Grand Cinema vagy a Deluxe filmszínházakat, a Paramount báltermet és színházi épületet vagy a Majestic színház letisztult, egyszerű belső tereit is. Az art deco stílusa tökéletesen illett az akkor világvárossá formálódó Sanghajhoz, mert ebben a stílusban forrt egybe leginkább a szépség és a használhatóság.
Egész különös, modern hangulatot és szerkesztésmódot valósított meg az 1928-ban tervezett és épített Cathay Mansions és Grosvenor Gardens épületeinél. Az 1938-ban tervezett sanghaji családi házában működik ma a városi főépítész irodája és a sanghaji városi tervezőintézet. Az 1929-es Cathay (ma: Béke) szálló háromszögalakú épületének folyó felé eső tornya jellegzetes kínai motívumokat tartalmaz: az élő kínai művészeti közegben otthonosan mozgó Hudec könnyedén házasította az európai art decót és a több ezer éves kínai kultúrát. Unokaöccse, Jánossy Péter Sámuel budapesti építész szerint Hugyecz-Hudec László kínai népszerűsége azzal magyarázható, hogy nagybátyjához közelállt a keleti kultúra és formakincs, hiszen a magyar hímzésekben, fafaragásokban, tojásfestésekben vissza-visszaköszönnek a távol-keleti motívumok.
A kínai nagyvárosban Hugyecz maga köré gyűjtötte a Sanghajban élő magyarokat, megalapította szövetségüket, melynek elnöke lett. Ebben a minőségében anyagilag és erkölcsileg támogatta rászoruló honfitársait, beleértve a szlovákokat is. E tevékenysége elismeréséül az akkori magyar kormányzat tiszteletbeli konzullá nevezte ki.
Mint arra a leszármazott a Selyemút című, magyar-kínai folyóiratban és a kínai Magyar Évadra készült tanulmánykötetben is rámutatott, Hugyecz László ingyen, "társadalmi munkában" több templomot tervezett Sanghajban (pl. a Moore-templomot), tekintet nélkül arra, hogy a templomok mely vallás istenének a házai.
Amikor Sanghajból távozniuk kellett az európaiaknak, Hudec a feleségével együtt Olaszországba költözött. Magával vitte azt a levelet, amelyet a jezsuitáktól kapott, hogy adja át a Vatikánban. XII. Pius megköszönte az egyháznak tett építészi szolgálatait és felkérte, legyen tagja a Szent Péter sírját feltáró csoportnak.
A régészekből, építészekből, teológusokból álló, nemzetközi tekintélyű csoport négyévi munkával bebizonyította, hogy az az urna, amelyet mélyen a Szent Péter bazilika alatt találtak meg, valóban Szent Péter csontjait tartalmazza. A bazilika alatti ásatások befejeztével Hudec a kaliforniai Berkeleybe költözött, ahova egyetemi tanárnak hívták. A Szent Péter sírjának feltárásáról tartott 1950-es előadása akkora érdeklődést keltett, hogy arra még az akkori amerikai külügyminiszter is Berkeleybe repült Washingtonból.
A Szent Péterrel való találkozás gyökeresen megváltoztatta Hugyecz-Hudec László életét: mélyen vallásos lett, hirtelen zenével és írással kezdett foglalkozni és rengeteget tanított. Szívinfarktusban halt meg 1958. október 26-án Berkeleyben. (Felesége, "Gizi néni" nemrégiben 103 évesen hunyt el a kanadai Vancouverben.)
