Ráday Mihály sorozata először 1980 elején volt látható a Magyar Televízió képernyőjén, a Terefere című szórakoztató magazin betétműsoraként. A sorozat 25 éve önállósult és azóta közvetíti az épített környezet megismertetését, értékeinek védelmét.
A művészettörténész háromszor tudósított Nagyszebenről, legutóbb idén nyáron, amikor a délkelet-erdélyi megyeszékhely Európa Kulturális Fővárosa lett. Kétrészes Nagyvárad-filmje azóta DVD-n is megjelent. Korábbi műsoraiból kiderült, hogyan örökítették meg Nagybányát az egykor ott alkotó festők, és mi maradt a városnak a művészek után, de elkalauzolta a nézőket a két korosabb márciusi ifjú, Nyári Pál nyáregyházi és Klauzál Gábor kistétényi birtokaira is.
Bemutatott jobb sorsra érdemes templomokat, kastélyokat és síremlékeket, frissen felújított fürdőket és kutakat, sőt egy alkalommal a Magyar Televízió székházában, az egykori Tőzsdepalotában is körbevezette nézőit. Az adásokban felhívta a figyelmet szélmalmokra, víztornyokra, értékes moziépületekre, de látható volt a műsorban felújított kisvasút, körhinta és egy kíváncsi szemek elől rejtett épületet is, Táncsics egykori börtöne.
A 200. adásban - amelyet szeptember 30-án, 15:45-től láthatnak a nézők az MTV-n - Ráday Mihály ellátogat a felújítás alatt álló Szabadság hídhoz és a budai Vár Szentháromság-szobrához, bemutatja az ózdi Olvasót, a szegedi Reök-palotát, az egri Zsinagógát, pécsi Zsolnay-emlékeket, illetve a Tolna megyei Závod falusi portáit is. Ez utóbbiak érdekessége, hogy Szász Gábor építész, aki az eredeti homlokzatukat visszaállította, egykor Ráday városvédő gyermektáborának résztvevője volt.
