Jurij Petrovicsot, a színházművészet kimagasló alakját, akinek a neve összefonódott a Taganka színház történetével, ezúttal is egész Moszkva és egész Oroszország ünnepelni fogja születésnapján, szeptember 30-án, s ő ezúttal is új bemutatóval ünnepli a jubileumot.

A változatlan népszerűségnek örvendő, a legfrissebb fotókról ítélve egyáltalán nem öregedő Mestert olyannyira mindenki felköszöntheti, hogy a színház honlapján mindenkit meghívtak: vasárnap déltől a színházban lehet gratulálni neki a próba alatt.

Ljubimov minden esztendőben új bemutatóval ünnepli születésnapját: ezúttal Alekszandr Gribojedov Az ész bajjal jár című darabjának premierje lesz a Tagankán. Az 1824-ben befejezett darab az első és talán a legjelentősebb orosz társadalmi komédia: örök érvényű példabeszéd a máskéntgondolkodókkal való bánásmódról. A darab ifjú főszereplője szerelme miatt tér vissza háromévi távollét után Moszkvába, s gúnyosan szemléli az ottani társadalmat, a hivatalnokokat, katonatiszteket és tompa fejedelmeket, de a társadalom bosszút áll a bírálón, és bolondnak nyilvánítja.

A vezető politikusok, művészek és más nevezetes személyiségek, no meg a színházrajongók szokásos hódolata, gratulációi és meglepetései mellett idén egy különleges ajándékot is kap Ljubimov: megjelenik a Taganka - Egy színház személyes ügye című, a Mester részvételével készült kötet, amely fotókban, kritikákban, jegyzőkönyvrészletekben és egyéb dokumentumokban, meg egy videofelvételeket tartalmazó DVD-n rajzolja fel a Taganka történetét.

Az első kritikák szerint a kötet különleges értéke, hogy felidézi mindazt, amit sokan már elfelejtettek, s sokan soha meg sem ismertek: a szovjet korszak létformáját. Külön fejezet szedi rendszerbe például, hogy milyen kifogásokat támasztottak a cenzúrázó hivatalnokok a színházzal szemben, mely előadásokat tiltottak be, melyikeket kellett átalakítani, megismerhetők a bonyolult védelmi stratégiák, amelyeket ki kellett dolgozni.

Olvasható Ljubimov Leonyid Brezsnyevnek írt levele a 60-as évekből, amikor be akarták zárni a színházat, de még a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának a Tagankával, illetve Ljubimovval foglalkozó dokumentumai is szerepelnek a kötetben egészen Pjotr Gyemicsev kulturális miniszter 1981-ben kelt jelentéséig, amely szerint a vele folytatott megbeszélésen Ljubimov kihívóan viselkedett.

Kiderül az is, hogy a Hamlet híres tagankai előadásán szereplő gyapjúfüggöny anyagának beszerzéséhez Alekszej Kosziginnak, a minisztertanács elnökének segítségére volt szükség, mivel kiderült, hogy a gyapjú stratégiai jelentőségű nyersanyag.

A Mestert ünneplő számtalan újságcikk a lehető legértékesebb ajándékot nyújtja át Jurij Ljubimovnak: az egybehangzó megállapítást, hogy a Taganka él, s számos más színháztól eltérően távol áll attól, hogy saját emlékművévé váljon.