Évente 130 milliárd forintos kár

A hazai cégeknél 42 százalékos a nem jogtiszta üzleti szoftverek aránya, vagyis tízből négy vállalkozás illegális forrásból oldja meg a napi működéshez szükséges számítógépes programok beszerzését. Ugyanez az arány az Európai Unióban átlagosan 35 százalékos. A BSA (Business Software Alliance) nemzetközi üzleti szoftver szövetség tavalyi felmérése szerint világszerte évente 40 milliárd dolláros, ebből az Unióban 11 milliárd dolláros kár keletkezik a gazdaságban az illegális üzleti szoftverek telepítése és használata miatt. Ez a korábbi évekhez képest némi javulást jelent, de a probléma még mindig óriási. Magyarországon évek óta stagnál a helyzet, időnként kicsit javul vagy romlik, de alapvetően nagy változás nem történt. Mivel tízből négy üzleti szoftver nem jogtiszta forrásból származik, ez évente 100 milliárd forintos elmaradt gazdasági árbevételt jelent, az állam pedig mintegy 30 milliárd forintos adóbevételtől esik el - mondta a Független Hírügynökségnek Sarlós Gábor, a BSA magyarországi szóvivője.

A gazdasági szektorok mindegyikében jellemző, hogy megszegik a szabályokat. A kis-és közepes vállalkozások általában pénzt akarnak spórolni, ezért kevesebb számítógépre vásárolnak szoftvert, mint amennyire szükségük lenne. A hiányt általában illegálisan másolt vagy otthonról hozott szoftverekkel pótolják, illetve hiányos nyilvántartást vezetnek. A nagyobb, nemzetközi cégek azzal próbálnak kiskapukat találni, hogy a különböző országokban más szabályozás érvényes. Gyakran hivatkoznak arra, hogy a szoftvereik nyilvántartása az anyavállalat országában rendben van, vagyis ez szerintük a magyar leányvállalatra is érvényes. Ez azonban nem igaz, hiszen a hazai cégeknek a magyar jogszabályokat kell betartaniuk.

Az illegális felhasználókat a jogi következmények sem tartják vissza. Enyhébb esetben szabálysértésnek minősül az illegális üzleti szoftverek felhasználása, komolyabb esetben azonban akár nyolc éves börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság. Ilyen ítéletet azonban csak szélsőséges körülmények miatt hoznak, ha például egy cég többszörösen visszaeső, valamint bizonyítottan szándékosan, kifejezetten haszonszerzés céljából követte el a bűncselekményt és az okozott kár is kirívóan nagy.

A BSA szerint a büntetési tételek helyett a cégvezetőknek elsősorban azt kellene mérlegelniük, hogy mekkora kockázatot vállalnak az illegális üzleti szoftverekkel. Egy másolt programmal ugyanis akár vírusokat is letölthet az ember, amelyek miatt tönkremennek a céges gépek és összeomolhat az egész vállalati informatikai rendszer. Egy cégvezetőnek tehát azt kell mérlegelnie, hogy a pénzspórolással megéri-e veszélyeztetni a vállalat napi működését vagy teljes adatbázisát. A köznyelvben csak szoftverrendőrségként ismert BSA éppen ezért a felvilágosításra helyezi a hangsúlyt. Mivel a szövetség semmilyen hatósági jogkörrel nem rendelkezik, nem léphet fel a rendőrség helyett, de segítheti a munkát. A BSA ezért részben tanácsadást és szakmai oktatást tart a cégeknek, illetve az üzleti szoftver-nyilvántartásaikat kéri be, hogy információkat adjon nekik a jogszabályokról és képet kapjon a hazai visszaélésekről- tette hozzá a szóvivő.