Ukrán parlamenti választás

Az előrehozott parlamenti választást éles politikai harc kényszerítette ki. A két szemben álló fél: az európai orientációja államfô, Viktor Juscsenko, aki szeretné bevinni Ukrajnát NATO-ba, és a Moszkva-barát miniszterelnök, Viktor Janukovics, aki a NATO-val legfeljebb együttműködni akar, nem pedig csatlakozni a szervezethez.

Juscsenko és Janukovics nem először mérkőznek meg egymással: a 2004-es elnökválasztáson riválisok voltak. Akkor először Janukovics győzött, orosz támogatású választási csalással. Emiatt pattant ki a Narancsos Forradalom az Európa-barát Juscsenko védelmében. Az elnökválasztást megismételték, és akkor Juscsenko győzött.

A parlamentben eddig nem az államfő, Juscsenko tábora volt többségben, hanem az ellenlábasáé, Janukovicsé. A politikai rendszer egy reform után most félúton van az elnöki és a parlamentáris-félelnöki berendezkedés között. A két Viktor szemben álló pártokat és külpolitikai orientációt is képvisel, folyamatos közöttük a hatalmi harc.

Idén tavasszal az államfő feloszlatta a parlamentet, arra hivatkozva, hogy a miniszterelnök pártja ellenzéki képviselőket csábított át nagy pénzekkel a kormánykolícióba.

A miniszterelnök és többségben lévő pártja hónapokon át semmibe vette a parlament feloszlatását, az államfő újabb és újabb időpontokra írta ki a választásokat, míg végre a kormányfő is beleegyezett a szeptember 30-i parlamenti választásokba.

A két rivális tábornak gyakorlatilag egyenlô (40-40 százalék) a támogatottsága. Az európai blokk két pártból áll: a kisebbik az államfô Mi Ukrajnánk pártja, a nagyobbik pedig Julija Timosenko ex-kormányfô pártja, a BJuTi (Julija Timosenko Blokk). Velük szemben áll a kormányfô vezette Régiók pártja.

Valószínű, hogy a mérleget végül a kis pártok fogják valamelyik oldalra elbillenteni. A kommunisták (és ha bejutnak, a szocialisták szintén) az oroszbarát kormányfőt fogják támogatni. Egy centrista kis párt színesíti még a politikai palettát: ha bejut, akkor bármelyik oldalra állhat.

Az ukrán belpolika fontos jellemzôje a politika és a nagytőke összefonódása. Ennek jeleként most a választáson több dollármilliárdos is indult.

Kevés ország szakad annyira ketté politikailag és földrajzilag, mint Ukrajna. Az állam keleti és délkeleti részén, ahol a lakosság inkább oroszul beszél, a Moszkva-barát Janukovicsnak van többsége. Itt található a szovjet időkben kiépített nagyipar. A vallás tekintetében pedig pravoszlávok (ortodoxok)élnek ezen a területen. Az ország nyugati fele szavaz az európai orientációja Juscsenkóra. Itt a lakosság ukránul beszél, vallásilag kevert (pravoszláv, görögkatolikus, katolikus). Ennek a területnek erős történelmi kapcsolatai vannak Európával, elsősorban Lengyelországgal.