Erről vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján számolt be az ellenzéki politikus, az eseti bizottság tagja.
Nógrádi Zoltán Weiszenberger László két mondatát emelte ki, amelyekből maffiaelemekkel rendelkező hálózatra következtet az uniós pénzek elosztásának területén: "Csak tudjad, nekem van egy kvótám, amin belül mondjuk 10 darab egy adott évben nyer", illetve "Nekem szóltak a minisztériumból, hogy mikor viszem a pénz".
A képviselő értékelése szerint az a kifejezés, hogy "nekem van egy kvótám", azt jelenti, hogy nem egyedi esetről, hanem hálózati jelenségről van szó, és meg kell tudni, hogy az adott kistérségi megbízotton kívül kik rendelkeznek és milyen kvótákkal.
Nógrádi Zoltán azt is meg szeretné tudni, hogy az MSZP-ben, illetve a kormányban ki, vagy kik a kulcsszereplői a "központi vezérlésnek".
A politikus felidézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki rendszeresen beszél a feketegazdaság felszámolásáról, kifehérítéséről, de olyan szervezet élén áll, amelyben törvényellenes módszerekkel magánpénzekké, pártpénzekké alakulnak uniós közpénzek.
Nógrádi Zoltán idézte Gazsó Ferencet, az MSZP társadalompolitikai tagozatának elnökét is, aki ellenezte gazdasági erőcsoportok bejuttatását a politikai hatalomba.
Kérdésre válaszolva a fideszes képviselő elmondta: azért valószínűsíti a pártpénzekké alakulást, mert a minisztériumokat pártpolitikusok vezetik, és a tárcák költségvetésébe csak törvény szerinti eljárással kerülhetnek vissza források.
A politikus vitába szállt Daróczi Dávid kormányszóvivővel, akinek tájékoztatása szerint az ügyben szereplő kunfehértói Rózsa Hotel csak 2003-ban kapott 17 millió forint támogatást, tehát nem lehet uniós forrásokról beszélni.
Nógrádi Zoltán emlékeztetett arra, hogy már az EU-csatlakozás előtt is százmillió forintos források álltak rendelkezésre uniós előcsatlakozási programokból, így a SAPARD-ból, tehát ilyen módozatok is elképzelhetőek.
Az uniós támogatások jelentőségét illusztrálva Nógrádi Zoltán hangsúlyozta, hogy egy "gazdasági és szociális válságba sodródó országnak" ezek jelentenek kitörési pontot, illetve az uniós pénzek rossz elosztása is szerepet játszik abban, hogy most rosszabb a gazdaság szereplőinek, valamint a lakosság szociális helyzete, mint a 2004-es csatlakozás előtt volt.
