A pénztárakat az állam alapítja majd, a biztosítók pedig a kisebbségi tulajdonrészekre licitálhatnak. Az első félévben el lehet dönteni, hogy a lakóhelyünk szerinti illetékes pénztárat választjuk-e vagy egy másikat; majd, ha mégsem vagyunk megelégedve a szolgáltatással, évente válthatunk biztosítót. Az egyes pénztárakhoz minimum fél-, maximum másfélmillió ember tartozhat: tehát, a „népszerű” biztosítók ügyfelei közé tartozni kívánóknak nem árt majd igyekezni, ha nem akarnak lemaradni. A koalíció szerint az ügy jól halad, tartani tudják a határidőt, így október közepéig elkészülhet a törvényjavaslat, és januártól elindulhat az új rendszer.

Ha az ember azt hallja, hogy választhat, egyből megcsapja a szabadság szele: úgy érzi, kapott valamit, hiszen ő dönthet arról, mi történjen vele. Ez esetben azonban a választás lehetősége bizonyos bonyodalmakat okozhat: hiszen eddig minden olyan egyszerű volt. Egy helyre ment a pénz, és egy helyről kapták például a patikák is. Nem lesz-e nehéz eldönteni, melyik pénztárat válasszuk? Nem okoz-e majd fennakadást a patikáknál és kórházaknál, hogy már nem egy, hanem huszonkét pénztárral kell szerződniük? Nem késnek majd a pénzek?

Az új rendszer előnyeiről és a felmerülő problémákról az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnökét, Dr. Kökény Mihályt kérdeztem.

Milyen gyakorlati haszna lesz az emberek életében a több-biztosítós rendszernek?

- A betegek jobb ellátáshoz jutnak. Talán azt kell külön kiemelnem, hogy az országban vannak olyan területek, olyan térségek, ahol ma az egyes szolgáltatók, a kórházak, rendelőintézetek monopolhelyzetben vannak, ahol csak egy van. Ott a pénztárakat versenyre késztetjük, hogy az emberek többet és jobbat kapjanak ezért a járulékért, tehát igenis keményen követeljék azt meg, hogy tisztességes legyen az ellátás, a kiszolgálás, a szolgáltatás. Ahol pedig sok az egymással konkuráló szolgáltató, ott a verseny lesz hivatalos és szabályozott. Mert, aki nem nyújtja a minőséget, az kiszelektálódik.

Az idősek nem kerülnek hátrányba? Hiszen ők többet betegeskednek, így velük úgymond „nem éri meg” a biztosítónak szerződni.

- Ezt a kérdést gyakran felteszik. Egyrészt a törvény megtiltja, hogy bárkit visszautasítsanak; aki nem jelentkezik sehova, az automatikusan az azért a térségért felelős pénztár tagja lesz, ahol lakik. Később aztán, ha mégis úgy gondolja, átmehet egy másikhoz; évente egyszer lesz a tervek szerint ilyen választási lehetőség. Annyit kell még tudni, hogy olyan lesz a finanszírozás, a pénzeknek a leosztása, hogy az idősebb emberek után nagyobb összegű juttatás jár majd - ezt egy bonyolult számítási rendszer alapján kalkulálják, ennek a részleteit még nem tudom megmondani. De kevesebb pénz jár majd azok után, akik fiatalok és nem betegek. Tehát, ebben az értelemben az anyagi érdekeltség is ehhez kapcsolódik.

A patikáknak és a kórházaknak külön-külön kell majd szerződniük mind a huszonkét biztosítóval? Nem lesz bonyolult ezt megoldani?

- Ez az informatika kérdése. A patikák így is-úgy is online kapcsolatban vannak az egészségbiztosítóval, a gyógyszerellátás központosított; annak rendszere, finanszírozása nem nagyon fog változni, inkább a tényleges szolgáltatást végző intézményeké. Nyilván a háziorvosoknak szinte minden pénztárral kell, hogy szerződésük legyen; a kórházak, szakrendelők esetében már más a helyzet, hiszen bizonyos területeken, ahol többlet van, lesz egy szelekciós lehetőség. Más területeken pedig adott esetben, ha szakemberhiány van, a pénztárnak megéri majd odacsábítani megfelelő teljesítménybérrel, szerződéssel azt az orvost, aki megfelelő vagy szakmailag hiányzik.

Kíváncsi voltam az új rendszerrel kapcsolatban Dr. Mikola István, az Egészségügyi bizottság Fideszes alelnökének véleményére is, azonban konkrét kérdéseimre egyelőre nem tudott választ adni, türelmemet kérte. Álláspontját azért röviden kifejtette.

- Sajnos az új egészségbiztosítási elképzelésekkel kapcsolatban a kormány a mai napig egyetlen sor írott anyagot sem bocsátott a rendelkezésünkre. A Parlament Egészségügyi Bizottságának elnöke két nappal ezelőtt a szakanyagokat firtató kérdésemre azt a választ adta, hogy „majd ha lesz írott anyag, akkor kapnak tájékoztatást”. Mi is a sajtóból értesülünk az elképzelésekről, ugyanakkor érzékeljük, hogy nem történt valódi megállapodás, hiszen a koalíciós partnerek ellentmondó nyilatkozatokat tesznek. Annyi valószínűsíthető, hogy a főváros területén liberalizálni fogják az egészségügyi piacot, befektetői tőke bevonására, privatizációra fog sor kerülni. Ez nem jó hír az embereknek, hiszen az ilyen lépések következménye mindenhol a járulékok emelése, az önrészek növekvő mértéke, a lakossági sarcok megjelenése és fokozása. Ezek nyomán esélyegyenlőtlenség keletkezik, sokan nem férnek hozzá a gyógyító szolgáltatásokhoz. A kiszivárogtatásokból "összeálló" valószínűsíthető rendszer sehol nem létezik. Még reméljük, hogy ez a "hungarikum" nem valósul meg - fejtette ki Dr. Mikola István.


Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint számos hátránya lehet az új rendszernek: nem lesz egységes a támogatás, és a kifizetések is késhetnek.

Milyen problémákat vet fel az új több-biztosítós rendszer a gyógyszerésztársadalom szempontjából?

- Ezelőtt egy jó pár héttel mi áttekintettük a több-biztosítós rendszerről akkor tudható körülményeket, ehhez képest tulajdonképpen most úgy látjuk, mintha egy biztosító és több pénztár lenne. Az alapvető kérdés részünkről továbbra is az, hogy a gyógyszertár mint egészségügyi szolgáltató kivel köt szerződést. Amennyiben a megyénként külön-külön működő pénztárakkal szerződik, ez azt jelenti, hogy egy gyógyszertárnak ezentúl a társadalombiztosítási elszámolás szempontjából huszonkét szerződést kell kötnie elméletileg; hiszen nem kizárt, hogy a szabad gyógyszertárválasztásból kifolyólag az országból bárhonnan kerülhet olyan beteg az adott gyógyszertárba, akinek a pénztára, a kifizetőhelye egészen máshol van. Ez volt az egyik problémánk.

A másik problémánk, amiben még szintén nem látunk tisztán, hogy a gyógyszerek támogatását központilag fogják-e szabályozni, vagy pedig az egyes kifizető pénztárak lesznek kompetensek ebben. Tehát, a gyógyszertámogatás megállapítása még kérdéses. Amennyiben lesz a pénztáraknak kompetenciája, akkor különbségek lehetnek bizonyos pénztárak között egy adott gyógyszer támogatását illetően. Ez is rendkívüli módon megbonyolítja a helyzetet, mert a betegek körében esélyegyenlőtlenséget teremthet. Összességében alapvető kétségek vannak, hiszen fennáll annak a veszélye, hogy a jelenlegi rendszernél garantáltan drágább és több kockázattal járó rendszer jön létre, nagyobb lesz a működési költsége. Amennyiben például több biztosítóval kell elszámolnunk, ez egy jóval bonyolultabb informatikai rendszert feltételez, mint ami jelenleg az egy egészségbiztosítóval történő elszámolások felé történik. Az is nagy kérdés, hogy e rendszer létrehozásának a költségeit ki fogja állni. Jelenleg, egy sajtótájékoztatónkon létrehozott adatok alapján tudható, hogy a gyógyszertárak közel felének nagyon súlyos működési problémái vannak. A tizenöt százalékos árréstömeg-csökkenés messze nem ad lehetőséget ilyen jellegű beruházásokra az idei évben vagy a közeljövőben. Ezek a legfőbb problémáink az új rendszerrel.

Nem fognak-e késni a kifizetések a biztosítóktól a patikák felé így, hogy már nem egy, hanem huszonkét helyről jönnek majd?

- Pontosan; nagyon jó, amit mond. Hiszen, amennyiben nem központi a szabályozása a támogatások elszámolásának és a folyósítási határidők rögzítésének, akkor ez is egy plusz kockázatot fog jelenteni, hogy az adott pénztáraktól milyen fizetési határidővel és biztonsággal érkezik meg a gyógyszertámogatás. Ezek nagyon súlyos kockázatot jelenthetnek. 



Lassíthatják a patikák működését a huszonkét pénztárral való szerződéskötésből fakadó adminisztrációs feladatok?

- Maga a szerződések aláírása nem hosszú folyamat; azok tanulmányozása, értékelése és pontos kialakítása viszont az. Én azért remélem, hogy lesz lehetőségünk ebbe beleszólni, nem pedig egy egyoldalú szerződéskötés fog történni. Tehát, hogy úgy mondjam, nem a pénztárak diktatúráját kell az egészségügyi szolgáltatóknak elviselniük a szerződéskötések terén, hanem valódi, kétoldalú, a szerződő partnerek által létrehozott szerződésekről lesz szó. Ez viszont akkor egy hosszadalmas folyamat lesz, amíg mindenki a megfelelő érdekeket, biztosítékokat és biztonságot megtalálja a szerződésben.

Dr. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara titkára szerint a kormány újításában a szakmaiságnak nincs nyoma, így ahhoz érdemben hozzászólni nehéz. Az új rendszer valójában arról szól, hogy minél több pénzt tudjon lenyúlni a kormány az egészségügytől.

Milyen hatásai lehetnek az új rendszernek az orvosokra nézve?

- Elöljáróban el kell mondanom, hogy mi az új rendszert akkor fogjuk látni, amikor az láthatóvá válik. Az, hogy a politika tett egy pár sajtónyilatkozatnál nem nagyobb értékű bejelentést ebben a kérdésben, az rajtunk nem igazán segít. Mi általában abból tudjuk megállapítani, hogy egy rendszer elfogadható-e, jó-e, hogy pontosan látjuk a törvényi hátterét, hogy hogy fog kinézni, hogy fog működni. Ez esetben ez gyakorlatilag nem jellemző, hiszen semmilyen konkrét adatot nem kaptunk az égvilágon erről, sem jogszabályi tervezetet, sem háttérszámításokat, semmit. Csupán az újságcikkekből megítélni egy ilyen kérdést egyszerűen nem lehet. Sőt, ha egy szakmai szervezet ezt tenné, saját magát járatná le. Ne haragudjon, de erre a kérdésre nem lehet válaszolni. 

 Bonyolíthatja a munkát, hogy huszonkét biztosítóval kell majd szerződni?

- Ez egy mennyiség, egy szám, semmit nem jelent számunkra. A mi nézetünk szerint a több-biztosítós rendszer bevezetésével, amiről ugyancsak a politikai nyilatkozatokban, újságcikkekben olvashatunk csupán; egy dekával nem lesz olcsóbb ez az egész. Mi azt kérdezzük, hogy miért kellene átalakítani ezt a rendszert, mire kéne átalakítani, amitől bárki bármit nyerhet. Itt semmi nyereség nincsen, a több-biztosítós rendszer nem csak, hogy minőségileg nem lesz jobb, de még drágább is lesz. Olyan adatokat nem tudom, hogy önök mennyire tudnak, hogy az egészségügyi közszolgáltatásnak a GDP-hányadosát, ami az elmúlt évben 4,8-ról 4,4-re csökkent, 2010-re 3,9-re akarják csökkenteni; tehát abból a pénzből, amit majd az egészségügyi szolgáltatásra fognak szánni, a biztosítók is kiveszik a profitjukat, így gyakorlatilag semmi nem marad belőle. Drágább lesz a rendszer, semmit nem fog javulni, és nekünk bárki bármit mond, a profitorientált társaságok nem a hozamra teszik be a pénzüket, hanem a profit reményében. A profitot pedig csak egyetlen egy módon lehet kiszedni ebből az alulfinanszírozott rendszerből, mégpedig az orvosok és elsősorban a betegek rovására.

Az egy hazugság, hogy jobb lesz az ellátás - bár ezt fogják szajkózni -, de gyakorlatilag azon a betegen tudnak spórolni, akin egyébként nagy a kockázatuk. Ugyanis az üzleti biztosító egyéni kockázatban gondolkodik, és ha valaki mondjuk egyéni kockázatra lakásbiztosítást köt, akkor figyelembe veszik, hogy hol lakik, mekkora a lakás, milyen értékek vannak benne, hogy van lezárva, satöbbi. A betegségbiztosításban ez nem követhető, mert akkor mi lesz a krónikus beteggel, a cukorbeteggel, a magas vérnyomásossal, a rákossal, aki nem kockázatot jelent a biztosítónak, hanem biztos kiadást; hiszen ezeket az embereket folyamatosan gyógyítani kell. Tehát, ilyen alapvető dolgokon semmit sem fog változtatni az új rendszer.

„Az SZDSZ-nek is más technikája van a pénz lenyúlására meg az MSZP-nek is”

Mi az, hogy huszonkettő, meg mi az, hogy egy? Mihez képest, és mi fog akkor történni, ha huszonkettő lesz? A pénz még jobban szét fog aprózódni; ezek csak különböző technikák, amelyekkel a kormány előkészíti azt, hogy jobban le tudja nyúlni ezeket a rendszereket. Az, hogy az SZDSZ és az MSZP vitatkozott, hogy miként legyen, ez semmi mást nem jelent, mint hogy az SZDSZ-nek is más technikája van a pénz lenyúlására meg az MSZP-nek is. A két technika vitatkozott egymással, és nem az emberek érdeke. Úgyhogy, ne haragudjon, de egy ilyen helyzetben, hogy mi komoly véleményt mondjunk valamiről, aminek se füle, se farka, azt nem lehet. Ennek semmi értelme, semmi logika nincs benne, még ha ezt hangoztatja is a politika. Mi a szakma részéről ezt nem érezzük. Ha lenne benne bármilyen logika, ha azt éreznénk, hogy ez javítja a betegellátás színvonalát, biztosan támogatnánk. Így tényleg nem tudok mit mondani vagy bölcs elemzésekbe bocsátkozni, mert nincs mit elemezni. Nincs egy színvonalas anyag, amin legalább el lehetne mélázni; egyszerűen semmi sincs ebben a rendszerben. Ez az egész csupán a lenyúlásról szól - fejtette ki Dr. Gyenes Géza.

Tehát úgy néz ki, kevesebb lesz a pénz is meg az egészség is. Mármint a miénk, a népé. És az meg kit izgat, ugye.