A DEMOS és a Tegyünk Egészségünk Színvonaláért (TESZ) Alapítvány konferenciáján Kollányi Zsófia arról tájékoztatott, hogy 2005-ben a magyarországi GDP 28 százalékát, 6.000 milliárd forintot tett ki a megbetegedésekből származó állami és magánköltségek összege.
Ide tartoznak többek között a megbetegedések táppénz- és rokkantnyugdíj költségei, amelyek 3.500 milliárd forintot jelentenek a költségvetés számára, a kórházak fenntartása, az utókezelések, a lakosság kiadásai és a kiesett termelésből származó veszteség - foglalta össze.
Járulékos problémaként említette a munkahelyen betegen dolgozókat, akik nem tudnak teljes értékű munkát végezni, valamint a helyettesítések elégtelensége miatti határidőcsúszásokat.
A TESZ egyik alapítója, Leitner György gyógyszerpiaci közgazdász a konferencián ismertette, hogy a születéskor várható élettartam az utóbbi években ugyan nőtt, ám az európai uniós átlagtól még így is messze elmarad, megközelítőleg Törökország szintjén van.
Leitner György arról is szólt, hogy az egyén egészségének megóvása egyre drágább az életkor előrehaladtával, de a megelőzésre, például a vakcinákra, minden életszakaszban nagy hangsúlyt kell fektetni.
Újítások nélkül azonban nincs előrelépés a prevencióban, ezért az Európai Unió lisszaboni dekrétuma 2000-ben célul tűzte ki, hogy a gazdasági ágak közül az egészségügy legyen a leginnovatívabb - jegyezte meg Kaló Zoltán, az ELTE egészségügyi kutatás-fejlesztője.
Noha az elképzelést nem sikerült teljes körűen valóra váltani, a tudományos publikációs listát az orvosi szakcikkek vezetik - folytatta.
Véleménye szerint a magyarországi lehetőségek a megelőzést tekintve még kiaknázatlanok, itt konkrétan az egészségturizmust említette meg, mint amelynek szervezési hasznát külföldi cégek fölözik le.
Az innovációt és a közösségi összefogást hangsúlyozta a konferencián Paul Nannis, az Aurora Health Care egészségügyi szolgáltató szervezet elnökhelyettese, amikor jó példaként a milwaukee-i egészségközpont felfutásáról beszélt.
