Exluzív interjú a bronzérmes vívónővel
Mohamed Aida kikapott az elődöntőben az olasz Margherita Granbassitól, ezzel bronzérmes lett a szentpétervári vívó-világbajnokság női tőr versenyében. Mohamed ezt megelőzően 2002-ben, 2003-ban és tavaly is harmadik volt, 1993-ban pedig másodikként zárt.
2007. október 5. péntek 13:33 - Hírextra
Ezúttal jól kezdett a címvédő ellen, az első három percben 6-4-es vezetésre tett szert, sőt, a szünet után még eggyel megtoldotta előnyét. Azután viszont az olasz percei következtek, Granbassi hat tust adott, miközben Mohamed egyet sem (7-10). A végjátékban viszont megint a magyar tőröző szerepelt eredményesebben, legalábbis abban az értelemben, hogy 10-13-ról 13-13-ra mentette az asszót, vagyis jöhetett a hosszabbítás. A sorsolás folytán az olaszé volt a kedvezmény, de Granbassi egy egylámpás találattal döntötte el az összecsapást.
"Mindenki várakozáson felül jól teljesített - kezdte értékelését Bernát Zoltán szövetségi kapitány. - Igazából a csapatversenyre készültünk, mivel ha abban jól szerepelünk, már most biztosíthatjuk olimpiai részvételünket. Ez a mai vívás és eredmény csak bónusz. A realitás az volt, hogy egy versenyzőnk bekerül a nyolc közé, három jutott el idáig. Ez egyszerűen csodálatos".
A verseny után a bronzérmes sportolónő értékelte teljesítményét a Pont FM Rádiónak. M.A.: Egy érem volt a kitűzött cél, bár szerettem volna ennél fényesebb érmet nyerni, persze nehezen indult a napom és ilyenkor az ember nagyon izgul. De ahogy mentem asszóról asszóra, akkor már egyre jobban mozogtam és az önbizalmam is nagyobb volt. Egy tussal kaptam ki, benne volt, hogy nyerhettem volna… Most nem vagyok annyira boldog, mint a tavalyi bronzérmem után, mivel akkor egy rosszabb év után sikerült a bronzérmet megszerezni, most viszont úgy éreztem, hogy a lehetőség a kezemben volt és még fényesebb is lehetett volna, azaz érem.
Pont FM: Olvastam az egyik nyilatkozatod, ahol azt mondtad, hogy megnyerhetted volna azt a meccset, ha egy kicsit támadóbban lépsz fel. M.A.: Igen, valóban így utólag értékelve - persze utólag az ember mindig okosabb - sokkal agresszívabban kellett volna vívnom és inkább nekem kellett volna irányítanom. Nem akartam elrohanni sem, mert éreztem, hogy azért az erőm fogytán van, de valóban egy kezdeményezőbb stílust kellett volna felvennem.
Pont FM: Azért elkeseredésre nincs okod, hiszen a magyar csapat második érmét szállítottad a világbajnokságon. M. A.: Igen, és én most nem is erre gondolok, hanem arra, hogy van még egy csapat verseny, nagyon szeretném, hogyha érmet szereznénk ott is, mivel az azt jelentené, hogy akkor száz százalékosan magunknak tudhatjuk az olimpiai kvalifikációt és erre nagyon készülünk . Próbálom ebben a két napban minden erőmet összeszedni, kipihenni magam és csak a verseny napjára összpontosítok.
Forrás: Pont FM 88.1 Rádió