"Nagyon jó esély van arra, hogy az előterjesztést elfogadja az Európai Tanács következő ülése és a dokumentumot a portugál EU-elnökség idején alá lehet írni" - hangsúlyozta Göncz Kinga a kormányszóvivői tájékoztatón.
A külügyminiszter kiemelte: a szöveg megőrzi az elbukott alkotmánytervezet alapértékeit, egyebek mellett a Magyarországnak fontos kisebbségi kérdéseket is. Göncz Kinga szerint a nehéz kérdések nagy részét sikerült megoldani, egy-egy probléma van még, ami valószínűleg politikai szintre kerül. Ilyen a bel- és igazságügyi együttműködés kérdése, amelyből Nagy-Britannia és Írország kimaradna, valamint a lengyelek által szorgalmazott úgynevezett Ioannina-formula, amely a szavazati viszonyokat módosítaná.
Az MTI kérdésére Göncz Kinga elmondta: reméli, hogy a lengyelországi előrehozott választások nem fogják befolyásolni a reformszerződés aláírását. A magyar diplomácia vezetője úgy vélte, a reformszerződés elfogadása után az EU hatékonyabb, átláthatóbb és demokratikusabb lesz az eddigiekhez képest.
A reformszerződés tartalmában júniusban állapodtak meg a tagállamok, és az unió soros, portugál elnökségének reményei szerint az október 18-19-i lisszaboni EU-csúcsértekezleten el is lehet majd fogadni a dokumentumot. A szakértői szintű szövegezési munkák során felmerült értelmezési vitákat politikai szinten kell addig elsimítani.
Magyarország schengeni csatlakozásával kapcsolatban a távirati irodának a külügyminiszter hangsúlyozta: szimbolikus jelentőségű, hogy már karácsony előtt, az eredetileg tervezettnél tíz nappal korábban léphetnek be az új tagok a zónába. Magyarország most is és korábban is a legjobban felkészült ország volt és mára a korábban még lemaradt Szlovákia felkészültsége is rendben van - válaszolta az MTI-nek Göncz Kinga.
A portugál uniós elnökség szerdán jelentette be, hogy december 21-én, az eredetileg tervezettnél tíz nappal korábban kerül sor kilenc európai uniós tagállam, köztük Magyarország csatlakozására a határellenőrzés nélküli utazást biztosító schengeni övezethez.