Arra a kérdésre, hogy nagy vihart kavaró komáromi látogatását a történtek fényében is szükségesnek érzi-e, az államfő azt válaszolta, hogy "Igen, nagyon jó és fontos látogatás volt".
Véleménye szerint magától értetődik, hogy egy államfő felkeresi a határon túl élő nemzetrészeket, és erősíti az összetartozást.

"Sem Románia, sem Szerbia nem kifogásolta hasonló útjaimat hasonló találkozókkal és beszédekkel, hanem technikai segítséget nyújtott. Számunkra is magától értetődő volt, hogy Ivan Gasparovic szlovák elnök találkozott a szlovákok magyarországi közösségeivel a Pilisben. Mint ahogy minden más esetben, a diplomácia valamennyi szabályát a komáromi látogatás előkészítése és lebonyolítása során is pontosan betartottuk. Ami megnyilatkozásaim tartalmát illeti, azoknak a nem elfogult és valóban jó kapcsolatot kívánó szlovákok csak örülhetnének. Megszólalásaimat fölvettük, olvashatók hivatalom honlapján. A Benes-dekrétumok megerősítéséről a szlovák televízió kérdezett" - mondta Sólyom László.

Hozzátette azt is, hogy természetesen megismételte elítélő véleményét, amely összhangban áll az európai normákkal, és amelyet a szlovák elnökkel és a nemzetközi sajtóval már korábban közölt.
A magyar nemzetpolitika újragondolásának elodázhatatlansága kapcsán az államfő azt mondta, hogy most jelentősen változott a helyzet, ugyanis több konferenciát szerveztek határon túli értelmiségiek részvételével.

Ezeken végiggondolták a tömbben és a szórványban élők helyzetét, az oktatásban rejlő lehetőségeket, illetve ehhez kapcsolódóan az autonómiakoncepciókat. Készülnek foglalkozni a gazdasági kapcsolatok jelentőségével, a közlekedésben rejlő lehetőségekkel. Mindezeket az államfő egy nemzetpolitikai koncepció formájában fogja összesíteni és felajánlani. Mint mondta, ez az elnöki periódusa harmadik éve, nem várhat tovább.

Országjárásáról, amelynek mostani újabb állomása Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Tokaj környéke és a Cserehát lesz, az államfő azt mondta, hogy e mostani látogatás egyik fő témája a cigányság helyzete a belső Cserehát nyomorúságos viszonyai között.

"Ha a cigányságot meghagyják ebben a szegregált, elnyomorított állapotában, ha már nemzedékek sora nő fel munka nélküli felnőttek által irányított családokban, egyre kilátástalanabb lesz a beilleszkedésük, és elmérgesedik a viszony a többséggel is. Akkor nagy baj lesz. Nem állítom természetesen, hogy a magyar lakosságban a mélyszegénység kisebb probléma lenne" - fejtette ki Sólyom László.

Szólt arról is, hogy Magyarország lakosságának 23 százaléka funkcionális analfabéta, s ha meg is kapná például a Népszabadságot a kioszkban, nem tudná értelmezni az olvasott szöveget. "Mindenütt, itt is, a jó iskolákat tartom a kitörési pontnak" - hangoztatta.

Arra a kérdésre, hogy korábban rendszeres kapcsolatban állt a miniszterelnökkel, s az ország érdekében nem volna-e jobb, ha újra így lenne, Sólyom László azt válaszolta: jobb volna, persze, de ehhez az kellene, hogy pontos, széles körű tájékoztatást kapjon, és hogy ebben bízhasson is.

"Azonban így is ragaszkodom ahhoz, hogy az állam működése a jelen helyzetnek nem láthatja kárát. És aki hozzám akar jönni, bármikor jöhet. Szekeres Imrével például rendszeresen megvitatunk honvédelmi kérdéseket, anélkül, hogy arról beszélnénk, mi a véleményünk az őszödi beszédről. És jön a környezetvédelmi miniszter, Fodor Gábor is" - mondta Sólyom László.