Mi a rendezvény célkitűzése, milyen összetételű, és mekkora létszámú közönségre számítanak?

Az idei reklámhét jelmondata: „Reklámpapi…etetés?” Ezzel elsősorban a tudatos fogyasztói magatartásra szeretnénk felhívni a figyelmet. Arra, hogy legyünk mindenre nyitottak, ugyanakkor ne dőljünk be mindennek, amit a reklámokban hallunk, vagy látunk. Programjainkat éppen ezért elsősorban a nagyközönségnek szánjuk, főképp a téma iránt érdeklődő főiskolások és egyetemisták részvételére számítunk. Éppen ezért a programokat is különböző oktatási intézmények közelében, vagy magukban az intézményekben szervezzük. Ilyen helyszín például a Corvinus Egyetemhez közeli Club Inside, a Budapesti Műszaki Egyetem, és a Zsigmond Király főiskola. A résztvevők száma nagyon eltérően alakult az elmúlt két évben a különböző vidéki és budapesti helyszíneken, de a legnépszerűbb programokon általában több százan vettek részt, és erre számítunk idén is.

Mikor nevezhetünk egy reklámot jónak? Egy jó reklám mindig megfelel a törvényi előírásoknak?

Egy reklámnak több értékmérője is van, és nagyon nehéz meghatározni, hogy melyik a fontosabb. A reklámokat osztályozhatjuk hatékonyság, kreativitás, és figyelemfelkeltés tekintetében. A legjobb reklám az, amelyik hatékony, figyelemmegragadó, és még kreatív is. Ez a három tulajdonság azonban ritkán érvényesül egyszerre. Példaként említhető napjaink egyik legismertebb reklámja a „Szőke kapitány”, amely kreatív, figyelemfelkeltő, de nem biztos, hogy hatékony. Ugyanakkor bizonyos cégek azt is fontosnak tartják, hogy az adott reklám illeszkedjen a profiljukba, így például egy szórakoztatásban érdekelt cég a reklámjaiban is előszeretettel szórakoztat. A törvényességet illetően annyit kell megjegyezni, hogy a reklámozók egy állandó játékot folytatnak a Gazdasági Versenyhivtallal, hogy mi az, ami még szabad, és mi az ami már nem. Volt egyébként már olyan reklám, ami nagyon hatékonynak bizonyult, de a versenyhivatal megbüntette, mert nem felelt meg minden előírásnak.

A kereskedelmi reklámokról sokan, és sokat beszélnek. De mi a helyzet a közhasznú reklámokkal?

A magyar jogalkotás a közhasznú reklám fogalmát nem ismeri, tehát a médiumoknak nincs semmilyen kötelezettsége ezzel kapcsolatban. Jellemző, hogy adnak kedvezményeket a közhasznú reklámokat közzé tevő szervezeteknek a médiumok, de ez nem kötelező.

Milyenek a magyar reklámok a környező országokéhoz képest? Mennyire eltérők a különböző országok tarifái?

Ha a nemzetközi reklámfesztiválokat vesszük alapul, akkor mi magyarok nem tartozunk a szakma élvonalába. A környező országok közül jelenleg Románia a leginkább feltörekvő, ugyanis több rangos európai díjat is nyertek az elmúlt hónapokban keleti szomszédaink. Egyébként lényeges különbség nincs a különböző országok reklám tendenciái között, és a tarifák is többnyire hasonlóak.

Visszatérve a 3. reklámhét programjaihoz, melyek azok az előadások, melyeket külön is az érdeklődők figyelmébe ajánlana?

A programok rendkívül széles skálájával találkozhatnak az érdeklődök. Hallgathatnak például előadást olyan elismert szakemberektől, mint Geszti Péter, vagy Réz András, de többek között a legújabb online trendekkel is megismerkedhetnek. A rendezvény részletes programja egyébként megtalálható a www.reklamhet.hu oldalon.