A szakemberek az 1991-től 2005-ig fellelhető statisztikai adatokat elemezték 136 ezer beteg esetében, akik 65 évesek vagy idősebbek, és a hirtelen szívhalál veszélyében élnek.
De amikor 75 év alatt vizsgálták a betegeket, hogy kiegyenlített legyen az eredmény, hiszen a nők többnyire tovább élnek, mint a férfiak, az derült ki, hogy a férfiak még így is átlagosan 2,4-szer nagyobb eséllyel kapják meg a készüléket.
"Hatalmas különbségről van szó, főleg annak fényében, hogy ezek a készülékek életeket mentenek. E probléma felett nem lehet elsiklani" - mondta a kutatást vezető Lesley Curtis, az észak-carolinai Duke Egyetem Orvostudományi Intézetének munkatársa.
A Duke Egyetem egy másik munkatársa szintén ezt a problémát tárta fel kutatásával, nevezetesen hogy nemcsak a nők, hanem a feketét is jelentősen kisebb eséllyel kapnak beültethető defibrillátort. Előbbiek 38 százalékkal kisebb eséllyel, az utóbbiak pedig 27 százalékkal kisebbel, a fekete nők viszont 44 százalékkal.
A beültethető defibrillátorok automatikusan érzékelik a gyors aritmiákat, s egy elektromos ütéssel visszaállítják a normális ritmust. Ezen eszközöket általában olyan betegekben alkalmazzák, akik belehalnának a ritmuszavarba. Mivel a beültethető defibrillátorok nem előzik meg az aritmiák kialakulását, használatuk mellett gyakran gyógyszert is kell szedniük a betegeknek.
A hirtelen szívhalálesetek a szívbetegségek okozta halálozások mintegy felét teszik ki.
