A tengerentúlról a Balkánon keresztül érkezett fűszerpaprikát a XVIII. század második felében kezdték el nagyobb területeken termeszteni a Kárpát-medencében, a XIX. század elején pedig a Szeged környéki tanyákon is megjelent. Kezdetben jelentős volt orvosi alkalmazása, különösen az erőspaprikáról gondolták azt, hogy alkalmas a váltóláz, a malária kezelésére, így nem véletlen, hogy a Tisza mentén gyorsan elterjedt - mondta Töröcsik István, az emlékpark munkatársa az MTI-nek.
A szegedi nagytáj jellegzetes kultúrnövénye a paprika, hagyományos feldolgozásának eszközeit az emlékpark skanzenjében egész szezonban láthatják az érdeklődők. A paprikanapon, szombat déltől a szegedi tanya udvarán életre keltenek néhány munkafolyamatot, ki lehet próbálni a paprikafűzést és -hasítást, beindul a járgányos - ló hajtotta - paprikadaráló és a lábbal működtetett mozsár, a "külü" is.
Néprajzi előadás hangzik el a szegedi paprikatermesztés és feldolgozás történetéről, és lesz fajtabemutató is. A látogatók a paprikával készült ételeket - a hagyományos pörkölt és paprikás mellett különlegességeket is - és italokat kóstolhatnak.
A jó hangulatról a szegedi Balga zenekar muzsikusai és a földeáki néptáncosok gondoskodnak.