A kerületi önkormányzat a szintén Erdélyben fekvő Torockó épített örökségének a megmentését is segíti anyagilag. Énlakán már 1993-ban elkezdődött a falu épített örökségének megóvását célzó szervezett munka - mondta az MTI-nek Kolumbán Gábor egyetemi oktató, a Pro Énlaka Alapítvány egyik létrehozója.
A világörökség részévé válni azonban nem könnyű, így mai napig is erőfeszítéseket kell tenniük a helyieknek, hogy elérjék a kitűzött célt.
Lendületüket a település által őrzött értékek táplálják, vagyis a 16. századi Kárpát-medencei településszerkezet és tizennyolc-tizenkilenc századi gazdálkodási-szerkezet, amelyek egyedisége alapján javasolták Énlakát arra, hogy a világörökség részévé váljon.
A hagyományos építkezés egyrészt a település elszigeteltségének köszönhetően maradt fenn, másrészt pedig azért, mert a falu szerepelt a kommunista diktatúra falurombolási tervében, így lakói rendre elhagyták a múlt század nyolcvanas éveiben - mondta Kolumbán. Így a 19. és 20. század fordulóján közel ezer lakosú településnek ma már csak körülbelül 200 lakója van.
A modernizáció részben elkerülte a falut, így nem tüntette el a hagyományos településszerkezetet, amely mai is őrzi a törzsi szerveződés emlékeit - mutatott rá az egyetemi oktató. Az utcák fejlődésének követése a családfák alakulását tükrözi, a dűlőnevek pedig a hagyományos székely településekre jellemző tízesek szervezési formáját őrzik.
A falu értékét növeli a festett kazettás mennyezetű unitárius temploma, amely a legrégebbi rovásírás-emléket őrzi.
Az értékmentő program működtetői rendszeresen anyagi támogatást nyújtanak azoknak az énlakai portatulajdonosoknak, akik vállalják, hogy eredeti állapotukban őrzik meg házaikat, épületeiket.