Ahol szalámiznak ott hullik a forgács

A többszörösen hasadó FKgP törésvonalai némileg komplikáltabbak az MDF vagy a KDNP jobbközép-szélsőjobb mentén való polarizálódásánál. A helyes képlet a következő: jobbközép-szélsőjobb-Torgyán József. Utóbbi politikai karrierista bohóc szerepének kivételével ez mindig is így volt. Az, hogy két kisgazda politikus három pártban ül, csöppet sem nóvum a sajátosan magyar párt történetében.

A két világháború között is több kisgazdapárt virágzott és virágzott el egymás mellett. A Nagyatádi Szabó István-féle kisgazdapártból Bethlen István belépésével alakult a Keresztény Kisgazda-, Földműves és Polgári Párt, amit kímélő módon Egységes pártnak is hívtak. Az onnan kilépők vették fel először a független jelzőt. A két világháború között különböző irányokba szakadtak le újabb formációk a Rassay Károly vezette Függetlenségi Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt (Rassay-párt) későbbi nevei (liberális, szabadelvű, polgári szabadságpárt) is mutatják irányultságát. Szintén beszédes nevű az FKgP szélsőjobboldali képviselőinek részvételével alakult Keresztény Nemzetiszocialista Párt.

A kisgazdák maradványainak egy része a MIÉP és a Jobbik választási szövetségéhez csatlakozott. Nem előzmények nélkül, gondoljunk G. Nagyné Maczó Ágnesre, vagy a korábbi viták nyomán kiváló Kisgazda Szövetség MIÉP-közeliségére. Eddigre a Kisgazda Polgári Egyesület már felszívódott a Fideszben, Torgyán körül pedig elfogyott a levegő (és a pénz). A 2002-es csúfos szereplés, és a Belgrád rakparti székház eladása után az Országos Nagyválasztmány Réti Miklóst választotta meg elnöknek, akit a Fővárosi Bíróság nem jegyzett be Torgyán doktor helyére a párt jogi képviselőjének. Mire a Fővárosi Ítélőtábla ezt megtette, a volt elnökség simán eltapsolta a párt vagyonát, 200 milliós adósságot hagyva az FKgP-re. Azóta szűnni nem akaró pereskedések jelzik a párton belüli hatalmi harcokat, melynek főszereplői Réti Miklós, Zsikla Győző, Deák József és Hegedűs Péter.

A botrányok idején Torgyánnal szembeforduló Bánk Atilla Magyar Vidék és Polgári Pártjának 2006-ban sikerült országos listát állítania. A párt programjának központjában a vidékfejlesztés állt. Bár a kuplerájok felállítása – nyilván vidéken, oda is kell egy kis GDP – és a halálbüntetés bevezetése egy kissé összezavarja a képet.

Ki a szocdem, én vagy te?

Az 1890-ben ismét megalakult MSZDP újjá is halva született. Attól a párttól, amiben az átigazoló MSZMP-tagok az ’56-ban bebörtönzött szocdemek mellett ülnek, hiába is várnánk harmonikus együttműködést. A nagy öregek, akik a Recsken szerzett élményeikről diskuráltak a taggyűléseken, nem véletlenül támogatták Petrasovits Annát. A szociáldemokráciával szimpatizáló elnökasszony határozottan szembehelyezkedett azzal az állampárttal, amelyik az 1956 október 30-án újjáalakuló SZDP vezetőit, megalkuvásra nem hajlandó tagjait szisztematikusan üldözte. Kéthly Annát száműzetésbe kényszerítette, Kelemen Gyulát letartóztatta. Ez a szembehelyezkedés az MSZDP-be belépő volt MSZMP-tagokat is érintette.

A Petrasovits Anna vezette szocdemeket több oldalról is támadták. A nagy baloldali párt helyére egyaránt pályázott az ekkoriban magát szociálliberálisnak meghatározó, Kéthly Anna, Bibó István és Jászi Oszkár "szellemi örökösének" nevező SZDSZ és az MSZMP-ből Nyers Rezső elnökletével alakuló MSZP is. Nyers Rezső előszeretettel hivatkozik szocdem múltjára, kérdéses, hogy azzal mennyire összeegyeztethető az SZDP-nek az MKP általi bekebelezése körüli tüsténkedése (1948-tól több fontos tisztséget töltött be a Rákosi -féle MDP-ben) és a "forradalmi munkás-paraszt kormányban" betöltött szerepe (1957-től KB tag).

A régebben Petrasovits Anna, ma Kapolyi "eocénprogram" László nevével fémjelzett MSZDP-be 1990 után tömegével léptek át volt MSZMP tagok, nem egyszer már az MSZP-ből. Az ő segítségükkel mozdították el Petrasovits Annát és helyezték az elnöki székbe Borbély Endrét. Ezután a korábban kilépő MSZMP-közeliek alapította Független Szociáldemokrata Párt és a Király Zoltán-féle Szociáldemokrata Néppárt egyesült az MSZDP-vel. 1994 óta az a Kapolyi László az elnöke, aki ma az MSZP padsoraiban országgyűlési képviselő. A korábbi KB tag, ipari miniszter ma Magyarország egyik leggazdagabb embere. Vagyonát a rendszerváltozás környékén szerezte, vitatható módon. Egyes feltételezések szerint az 1990 előtt kialakult kapcsolati tőkéje segítette abban, hogy az orosz államadósság fejében áramot importáljon, és a hasznot lefölözze.

Az 1890-ben alakult MSZDP-vel jogfolytonos SZDP (az MSZDP 1939-ben elhagyta az internacionalizmusára utaló "Magyarországi" jelzőt a nevéből, a '45 utáni koalíciós kormányban részt vevő és az '56-ban újjáalakuló párt is ezen a néven futott, a ma MSZDP névre hallgató alakulat 1989-ben újként bejegyzett pártnak számít) első vezetőségének zöme a '45-ös és '56-os SZDP-nek is tagja volt, a csörték idején Petrasovits Annát támogatták. 1997-ben egyesültek a Kéthly Anna Szociáldemokrata Párttal. Előszeretettel hívják magukat "történelmi" Szociáldemokrata Pártnak.

Szűrös Mátyás az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, volt Moszkvai nagykövet és ideiglenes köztársasági elnök 2003-ban lépett be az SZDP-be egy MSZP-s és egy Új Baloldalos kanyar után. Eleinte örömmel fogadták, mint olyan országos ismertségű baloldali politikust, aki szembefordult az MSZP-vel, de elnöksége nem volt hosszú életű. 2005-ben kitették a szűrét a Thürmer -féle kommunista Munkáspárt felé való tapogatózása és a régi elnökség eltávolítására tett kísérletei miatt. Az SZDP-ben a Fidesz emberének tartják, és egy kalap alá veszik a legnagyobb ellenzéki párt körül legyeskedő volt kommunistákkal, Pozsgay Imrével és Csintalan Sándorral. Utóbbi politikai pályájában szintén volt egy MSZDP-s állomás, az MSZMP után az MSZP és a Hír Tv előtt.