A tudós annak kapcsán nyilatkozott, hogy részt vett Lisszabonban az európai kutatási térségnek szentelt konferencián.
"Európa rájött arra, hogy jövőjét csak a kutatások megerősítésével tudja biztosítani. Egyre csökken a kontinens versenyképessége, s nemcsak az Egyesült Államokkal, de a feljövő ázsiai nagyokkal - Kínával, Indiával, Japánnal szemben is" - emelte ki.
Ismertetése szerint az EU még 2000-ben fogadta el az európai kutatási térség koncepcióját. Két évvel később született meg az ajánlás, amely szerint 2010-ig a tagországoknak a GDP 3 százalékát kell a kutatásfejlesztésre fordítaniuk. Emellett megfogalmazták, hogy az uniós országok hangolják össze tudománypolitikájukat, a kutatási infrastruktúrájuk fejlesztését is.
"Itt nemcsak konkrét berendezésekről van szó, hanem társadalomtudományi, orvosi és biológiai adatbázisokról is" - hangsúlyozta Kroó Norbert.
Mint elmondta, szerepelt az ajánlások között a kutatói mobilitás, a jogi kérdések rendezése, hogy "könnyebben mozogjon" a szellemi és az anyagi tőke.
"2007-ig nem túl sok minden történt, ezért Janez Potocnik, az EU tudományos és kutatási biztosa felmelegítette az európai kutatási térség vízióját. A cél, hogy a kutatás a politikai napirend csúcsára kerüljön" - mutatott rá az MTA alelnöke.
A filozófia ugyanaz - emelte ki -, mint hét évvel ezelőtt: Európa előrelépéséhez a kutatásban sokat lehet és kell tenni.
"A lisszaboni konferencia a hat szakértői csoportban folyó előkészítő munkát volt hivatott elősegíteni" - mondta Kroó Norbert, aki a kutatási infrastruktúrával foglalkozó szakértői csoportot irányítja.
A munka ez év végéig fejeződik be - tette hozzá. A résztvevők konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg, a végleges döntést pedig 2008. márciusában hozzák meg Ljubljanában.
A kutatási infrastrukturális fejlesztésekkel összefüggésben Kroó Norbert elmondta, hogy kiválasztották azt a 35 beruházást - egyebek között nagy kapacitású részecskegyorsítót, lézerberendezést, adatbázisokat, amelyeket a következő 20 évben létre kell hozni.
Mint Kroó Norbert kiemelte, Magyarország elemi érdeke, hogy ne maradjon ki a folyamatból.
"Nagy infrastrukturális berendezéseink nagy valószínűséggel nem lesznek, noha van egy-két ilyen törekvés. Akkor viszont (az ország) érdeke, hogy kutatási eszközei beépüljenek ebbe a rendszerbe. Ehhez több ország kis eszközeit kell hálózatba szervezni és közösen használni" - mutatott rá.
Kroó Norbert példaként két, már létező hálózatot emelt ki. Az egyik a nagysebességű internet-hálózat, amelynek magyar költségeihez az unió is hozzájárul. A másik a tagországokban lévő számítógépeket hálózatba összekötő rendszer, a GRID.
"Ezért lehetőség van arra, hogy egy hazai feladathoz nemcsak a saját gépeinket használhatjuk, de a többiekét is, tehát nagy feladatokat lehet így megoldani" - mondta.
Hozzátette: Ha hálózatba szervezett kisberendezések az európai térség részévé válnak, akkor elvárható, hogy ezt pénzügyileg is segítse Európa.
Kifejtette: Magyarország elemi érdeke, hogy az uniós strukturális alapokból kapott támogatás nagyobb hányadát fordítsák kutatási infrastruktúra-fejlesztésére.
Kroó Norbert ismertetése szerint a lisszaboni konferencián a kutatóintézetekről is szó esett.
"Az európai kutatási eredmények 40 százaléka ebből a hálózatból származik. Rendkívül effektív hálózat, sikerült (...) nagyon jó munkamegosztást kialakítani. Bizonyos kutatásokat az egyetemeken célszerű elvégezni, azokat viszont, amelyek bonyolultabb infrastruktúrát, s a szakma összefogását igénylik, érdemesebb egy profi kutatóintézetben végezni" - mondta az MTA alelnöke.
Hozzátette: Magyarországon is majdnem hasonló az arány. Az MTA intézethálózata, amely a kutatási kapacitások 15 százalékával rendelkezik, a tudományos eredmények harmincegynéhány százalékát hozza létre.
