Át kell tekinteni az ÁPV Rt.-nek a privatizáció során vegyipari cégekkel kötött szerződéseit, hogy kiderüljön, miként teljesültek a vállalt kármentesítések - mondta a politikus.
Úgy vélte, az esetleges elmaradásokat mindenképpen pótolni szükséges. Ha az arra kötelezettek nem tudnak teljesíteni, akkor a felelősöket meg kell keresni, a mentesítési munkákat pedig állami forrásból kell folytatni, befejezni.
Katona Kálmán közölte: kezdeményezésének gondolata annak kapcsán vetődött fel, hogy a Budapesti Vegyi Művek csődje miatt néhány hónapja szünetel a garéi és hidasi lerakókban összegyűlt, rákkeltő anyaggal szennyezett föld semlegesítése, s a cégnek már a területeken végzett monitoring tevékenységre sincs pénze.
Mindez komoly probléma, mert a szennyeződés több település élővilágát, ivóvizét veszélyezteti - hangsúlyozta a politikus.
Utalt rá: a Budapesti Vegyi Művek 1968 és 1978 között az általa előállított tetraklór-benzol melléktermékét hordókba rakta és előbb Hidasra, majd Garéba szállította. A hordók korrodálódtak, megsérültek, a bennük tárolt és az egészségügyi határértéket 200-250-szeresen meghaladó rákkeltő anyagok a talajba szivárogtak.
A hordókat azóta elszállították és megsemmisítették, a szennyezett talaj mentesítése azonban még nem történt meg.
Katona Kálmán sajtótájékoztatóján szólt arról is, hogy a parlamentben indítványozta a bányatörvény módosítását. Célja, hogy a bányajáradék 10 százalékát a már bezárt bányák okozta mintegy tízezer tájseb gyógyítására, utómunkálatok elvégzésére fordítsák.