A Fiatal Képzőművészek Stúdiójában tartott beszélgetésen Petrányi Zsolt rámutatott: a vagyont először át kell adni a minisztériumnak, az pedig továbbadja majd a kft.-nek. A kulturális intézmények átszervezéséről tavaly júniusban született döntés. Az erről szóló kormányhatározatban az is szerepel, hogy a Műcsarnok költségvetési intézményből gazdasági társasággá alakul át.
A kortárs képzőművészeti kiállítóhely átalakítására július 1-jével történtek meg a jogi lépések. A változás következtében az addigi főigazgató, Petrányi Zsolt a nonprofit gazdasági társaság (Műcsarnok Nkft.) ügyvezetője lett. A kft. egyszemélyes tulajdonosa ugyanakkor továbbra is az állam, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium képvisel. Az új társaság keretei között, egy szervezeti struktúrában működik tovább a Műcsarnok és az Ernst Múzeum.
Petrányi Zsolt szerint az átalakulás révén a Műcsarnok sokkal nyitottabb vállalkozói tevékenységet folytathat, a nonprofit társasággá való átalakulás elsősorban a működésben jelent változást.
Petrányi Zsolt a pénteki beszélgetésen azt mondta: olyan átalakulásnak vagyunk a tanúi, amiben a Műcsarnok kulcsszerepet játszik, s amely véleménye szerint a következő években a többi kulturális intézményre is kihatással lesz. Rámutatott arra, hogy az átalakítás terve bizonytalanságot, valamint értékválságot és egzisztenciális válságot okozott a Műcsarnokban.
Azt látta ugyanakkor, hogy "az átalakulási hullám nem elkerülhető", s ha a Műcsarnok ellenáll, azt kockáztatja, hogy átkerül egy másik csoportba és összevonják valamivel - tette hozzá Petrányi Zsolt, megjegyezve, hogy ezért úgy gondolta, jobb vállalni az átalakulást. Szólt arról is: a kortárs művészet alapvetően nem alkalmas arra, hogy a közönségszám növekedésében áttörés történjen, hogy megsokszorozzák a látogatók számát.
"Apró lépésekkel kell a Műcsarnokot is pozícionálni" - hangsúlyozta Petrányi Zsolt, aki célként azt jelölte meg, hogy az intézmény az elitizmus helyett a könnyebb művészetbefogadás lehetőségét kínálja a közönségnek. Páldi Lívia, a Műcsarnok főkurátora arról beszélt, hogy az átalakulás nyomán elment az intézményből a teljes technikai brigád, a külsősökkel való együttműködés azonban sokkal hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé.
Kitért arra, hogy új modellek kipróbálására nyílt lehetőségük, ugyanakkor elismerte: néhány kiállítás "picit áldozatul esett" az átalakulási terveknek, a bizonytalanságnak. Mélyi József művészettörténész szerint a Műcsarnok jelenlegi helyzete "egy kegyelmi állapot". Mint mondta, az új társaságnak két szempontot kell mindenekelőtt figyelembe vennie: áttörő módon nem sikerült a közönséget megszólítani, és eddig azt sem határozták meg hogyan viszonyul a Műcsarnok a műkereskedelemhez.
