Sinkó Eszter szerint komoly kockázattal jár egy olyan rendszer bevezetése, amelyhez hasonló a 27 uniós tagállamból csupán kettőben - Hollandia, Szlovákia - működik. Úgy fogalmazott: nem szerencsés, hogy Magyarország ezt a fajta biztosítási rendszert választotta.
A szakember nemzetközi szakirodalomra hivatkozva a konferencián előadásában elmondta: a versengő alapú rendszerben a betegek ellátáshoz való lehetősége korlátozottabb lesz, ami abból adódik, hogy a profitra törekvő társaságok szűkítik, "kiüresítik" majd a szolgáltatások körét. Sinkó Eszter nem látja igazoltnak azt sem, hogy a minőség javul a versengő rendszerekben és a hatékonyság sem lesz kedvezőbb.
A menedzserképző vezetője kitért arra, hogy aggályos a majdan létrehozandó díjtétel bizottság hatásköre is, hiszen ezen grémium felülírhatná a szolgáltatási csomagokat. Mint mondta: azt sem lehet még a jelenlegi koncepcióból kiolvasni, hogy a megszűnő Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogutódjának (a tervek szerint az Alapkezelő) milyen feladatai lesznek, és a magyar államnak mi lesz a szerepe.
Sinkó Eszter véleménye szerint a betegek közötti szelektálás sem zárható ki majd teljes körűen, ezt egy úgynevezett kockázat-kiegyenlítő alapok létrehozásával lehet kiküszöbölni, azonban ez nagyon költséges.
A tárca koncepciójával kapcsolatban pozitívumként azt emelte ki, hogy a társaságoknak nem lesz lehetősége csoportos (például munkahelyi, korosztályi) szerződéskötésre, továbbá nem folytathatnak kiegészítő biztosítási tevékenységet.
A konferencián felszólalt Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke, aki kifejtette: elutasítják a tervezett egészségbiztosítási rendszert, és felháborítónak nevezte, hogy az egészségügyi kormányzat egy olyan koncepcióról kezdeményezett velük egyeztetést, amellyel már az elejétől fogva nem értenek egyet. Az elnök úgy vélte: egészségügyi és társadalmi katasztrófához fog vezetni a rendszer.
Lányi András, az Élőlánc Magyarországért Mozgalom elnöke hozzászólásában úgy vélte, egy rendszeren belül nem fér össze a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítás és a piaci elvű biztosítás. Mint fogalmazott, a jelenlegi koncepció "mindent ígért mindenkinek". Az egyetemi tanár szerint a társaságok a költségek "roppant racionális módszerét fogják bevezetni", amely azt jelenti, hogy kizsákmányolják az egészségügyi dolgozókat vagy elbocsátják őket, ami az ellátás minőségi romlásához vezet majd.
Sipos József történész, az MSZP társadalompolitikai tagozatának tagja utalt arra, hogy a tagozat a napokban tárgyalja meg a tárcakoncepciót, de előzetesben annyit elmondott, hogy a tagozat várhatóan tartja magát korábbi állásfoglalásához, miszerint az egységes állami egybiztosítási rendszer korszerűsítése lenne helyes. A magántőke szerepét a kiegészítő biztosítási szolgáltatásoknál tudják csak elképzelni.
Mint mondta: a rendszer korszerűsítése nem járhat a működési költségek növekedésével, a betegellátásra fordítható pénzek csökkenésével.
A tagozat azt fogja javasolni a szocialista párt frakciójának, hogy szakmai érvekkel felvértezve "vegyék fel a versenyt az SZDSZ "noeliberális egészségpolitikai koncepciójával" - fogalmazott Sipos József.
Kopp Mária, a SE Magatartástudományi Intézetének vezetője előadásában elmondta: a biztosítás tervezett átalakításával az idősek, a szegények kiesnek a rendszerből, és a betegelégedettség sem fog növekedni. Mint mondta: Magyarországon az emberek elégedettek az orvosokkal, a rendszerrel viszont nem.
