Sivatagosodik Magyarország közepe

A tó az elmúlt évek globális felmelegedése miatt csaknem kiszáradt, de a klímaváltozással foglalkozó kutatók szerint az egész Duna-Tisza köze déli része, a Homokhátság is évtizedeken belül elsivatagosodhat, mert eltűnhetnek a felszíni vízkészletek. A terület elsivatagosodásának megakadályozására több tízmilliárd forintra és a felszíni vizek befogadására és tárolására alkalmas tavakra lenne szükség. Az ENSZ egy öt éve készült hosszú távú klímaváltozási előrejelzése a Duna-Tisza közét félsivatagi övezetté nyilvánította.

Egyre forróbbak a nyarak, ugyanakkor azt is lehet látni, hogy egyre nagyobb szélsőségben jelentkeznekhelyi, nagy intenzitású csapadékok, minden törekvést arra kell kihegyezni, hogy lehetőség szerint az így megjelenő vízkészleteket megőrizzük - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Kozák Péter az Alső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási osztályvezetője.

1999 nyarán akkora felhőszakadás volt Mórahalmon, hogy az emberek nem tudtak a vízzel megbírkózni. 120 ház rongálódott meg, 40 lakhatatlanná vált. Az elképzelések szerint ilyen esetekben a Nagyszéksóstóból kialakított természetes víztározó fogadná magába a csapadékot.

Nógrádi Zoltán Mórahalom polgármestere elmondta, hogy az elsivatagosodó környezet, illetve a víznek egyszer a bősége, egyszer a hiánya lassan lehetetlenné teszi a normális életviszonyokat, a gazdálkodást pedig teljes egészében meg tudja szüntetni a Homokhátságon.

Az aszályos nyarakon a gazdák a tóba összegyűjtött esővízből öntözhetnék a földjeiket, de ez a tó fogadná be a helyi szennyvíztisztító megtisztított vizének egy részét is, ha egyáltalán nincs eső a környéken. A mórahalmiak 206 millió forintos kormányzati támogatást kaptak az ötlet megvalósítására.