A Francia Intézet közleménye szerint a filmvetítések az Országos Széchenyi Könyvtár XVIII. századi francia erotikus irodalmat bemutató, Veszedelmes olvasmányok című kiállításához kapcsolódnak.
G. de Laclos klasszikus levélregényét, a Veszedelmes viszonyokat Stephen Frears, Roger Vadim, valamint Milos Forman is feldolgozta. A történet a Lajos korabeli rizsporos parókák és intrikák világába kalauzol el.
Főhőse, a gazdag Madame de Volange grófnő hobbija mások életének irányítása és tönkretétele. Abban leli örömét, ha mások fájdalmát, kiszolgáltatottságát és megalázottságát láthatja. Számára mindenki csak báb, játékszer a nagy sakktáblán. Ehhez asszisztál egyik legnagyobb hódolója, Valmont grófja, akihez titokban ő is vonzódik, de büszkeségét sértené, ha érzelmeit feltárná. Így maradnak az intrikák és ármányok, amelyet fiatal lányok ártatlanságának elvesztésére, és magányos nők megtiprására fordítanak.
A cselekmény akkor bonyolódik, amikor a játéknak induló hódításból igazi szerelem sarjad. A grófnő célja megalázni a férfit, így megpróbálja rávenni, hogy a szerelemről mondjon le érte. Mikor ez sikerül, akkor tudja csak meg a férfi, milyen szenvedést okozni másoknak. Csak akkor tudja a szerelmet értékelni, amikor már késő. Így jár az ármánykodó grófnő is, aki csak akkor érzi át, milyen szálak fűzték az általa halálosan megsértett szerelmeshez, amikor az már nem él.
Benoit Jacquot 2000-ben készült, Sade című filmdrámája Donatien grófját, a hírhedt De Sade márkit mutatja be. A történelem egyik leghírhedtebb figurájának neve az emberi nemi eltévelyedés egyik fogalmaként maradt az utókorra.
A történet szerint a XVIII. század végi Franciaország nemeseinek szétzilált erkölcsét a forradalom terrorja, a biztos halál árnyéka még inkább a végletek felé sodorja. Sade márki szigorú házi őrizetben él sorstársaival egy aranykalitkában, a Párizs közeli Picpusban, a volt kolostorban. Elcsábít egy fiatal szűz nemeslányt, aki készséges kiszolgálójává válik a megaláztatások közepette.