Környezetünk legfőbb szennyezőjének a nehézipart, az agráriumot valamint közúti gépjárműforgalmat, s a dízelmotoros vasúti közlekedést tartják. Ám ma már arra is felfigyeltek, hogy a rendkívül gyorsan fejlődő hajózás és a légiközlekedés is jelentősen károsítja a környezetet, szennyezi a légkört, amivel elősegíti a klímaváltozást is.
Márpedig az idei rendkívüli klímaváltozások kísérő jelenségei (árvizek Afrikában, tornádók Angliában, tájfunszériák a Távol-Keleten, tengerrengések Malajziában, szmog Pekingben, vagy akár a dunai zöldár szeptemberben) már a politikusokat is cselekvésre késztetik. Nicolas Sarkozy francia államfő az ENSZ-ben fejtette ki, hogy egy metropolisban a járművekből kipufogó káros emissziók olyan összegű kárt okoznak, ami egyenlő az Európai Unió egész évi költségvetésével. George W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke is elismerte már, hogy hatékonabbá kell tenni a környezet védelmét, bár kormánya mindeddig vonakodott aláírni az emissziók mérséklését előíró kyotói egyezményt.
Alcím: Környezetszennyező hajózás
A hajók manapság döntő többségükben dízelmotorosak. A dízelek jelentős tömegű kormot is kibocsátanak. Mivel a hajókon a többi járműhöz viszonyítva bőven van hely a motorok és az üzemanyag számára, az üzemeltetőiket technikai ok nem kényszeríti takarékosabban fogyasztó motorok beépítésére. A vízijárművek azonban a levegőt és a vizet nemcsak üzemanyagukkal, hanem azzal is szennyezik, hogy az útjuk során keletkező hulladékot leggyakrabban a vízbe szórják. Ilyen hulladék pedig nemcsak a vízben lebomló szerves anyag lehet, hanem például a hajók mosására használatos, vegyszeres folyadék¸ de a konyhai konzervdoboz, a műanyag flakonok és más csomagolóanyagok is. Mindennapos, hogy az üzemanyag-tartályok mosásakor keletkező olajsár is "véletlenül" az élővízbe kerül.
Sajnos, az is gyakori, hogy navigációs hiba, összeütközés során megsérült tartályhajókról a kifolyó olaj hatalmas tengerfelületet szennyez be, elpusztítva halak és vízimadarak tömegét, tönkretéve a parti strandokat. Ehhez a szennyezéshez kapcsolódik a folyóvizekbe dobált, és onnan a tengerbe jutó vegyes hulladék.
Az Indiai-Óceánban az áramlások által a felszínen úszó összesodort hulladék kiterjedt bűzös szigetekké áll össze, amelyeket már a navigációs térképeken is jelölnek, és a hajó-radarok is érzékelnek. Képzelhető, hogy milyen mértékben károsítja például a delfinek életét az ilyen hulladék!
A hajózás környezetvédő megszabályozása nem könnyű. Nagyon nehéz elérni, hogy a tartályhajókat csakis kettős rétegű testtel építhessék, pedig azok egyrétegű acéltestéből már kis sérülés esetén is tetemes mennyiségű olaj csorog a tengerbe. A kettős test esetén maga a tartály kevésbé sérülhet.
Alcím: A repülőgépek káros emissziói is csökkenthetők
A légiközlekedés rendkívül gyors fejlődését mi sem érzékelteti jobban, minthogy már naponta átlagosan 90 ezer utasszállító emelkedik a levegőbe. Tehát a repülőgépek tízezrei bocsátanak ki káros emissziókat. Ezek mellett az üzemanyagként szolgáló kerozinban lévő vizet is, ami ugyan nem okozza a légkörünket védő ózonpajzs kilyukadását, de a sztratoszférában, 11 ezerméteren, azaz a sugárhajtású gépek leggazdaságosabb üzemi magasságában azonnal jégtű-felhőkké, cirruszokká fagyva, kondenzcsíkokat alkot. Azok pedig gyakran alakulnak rétegfelhőkké. Ezzel módosulhat a felhős napok száma és az időjárási frontok mozgása is. (A MALÉV Boeing 767-esei egy Budapest-Peking úton 85 ezer liter kerozint fogyasztanak el és a repülés idejének kilenc tizedében 10 ezer méternél magasabban repülnek).
Miután a repülőgépek légkörszennyezése is jelentős, az Európai Légitársaságok Szövetsége, az AEA (Association of European Airlines) fontos intézkedéseket hozott, - nem a repülések számának csökkentésére, hanem az útvonalak, a megközelítési eljárások korszerűsítésére törekedve. Az intézkedésekkel azt kívánják elősegíteni, hogy a gépek a lehető legrövidebb idő alatt juthassanak a céljukhoz. Szerencsére, ez a társaságoknak és az utasoknak is egyaránt érdeke. A rövidebb repülés alatt kevesebb üzemanyag fogy - éppen ez a szabályozások fő indoka -, ami csökkenti az üzemköltségeket is.
Hogyan lehet ezt elősegíteni? Az egyik lehetőség a légi útvonalak "kiegyenesítése", azaz hogy a gépek célirányosan repüljenek. Ebben nagy segítség a GPS helyzetmegállapító műholdas navigációs rendszer általánossá válása. Az Euro Controll (hazai tagja a HungaroControll) nagy egységekbe foglalt irányítási körzetei fejlesztett radarhálózatukkal segíthetik a gépeket - a hátszeleket is kihasználóan - abban, hogy a legrövidebb úton érkezzenek a céljukhoz. Az egyik "légi országút" hazánk felett nagyjából a Sopron-Békéscsaba vonalon vezet át, ehhez kapcsolódna, fontos elemként az eredetileg a Zengőre tervezett radarállomás.
A másik megoldandó feladat a fel- és leszállások üzemanyag-takarékossá átszervezése. Például azzal, hogy az eddigi hosszú leszállási iránysugarat követő módszer helyett radar-GPS-ses önirányítással, a magasságukat lépcsőzetesen csökkentve, takarékosabban, közelebbről ráfordulva közelíthessék meg a gépek a repteret.
A harmadik megoldás: a főbb, hosszú útvonalakon kevesebb, de nagyobb befogadó képességű gépek rendszeresítése. Ugyanis minél nagyobb a gép, egy utasra számítva annál kevesebb üzemanyagot fogyaszt, s mivel kevesebb is elég e gépekből, a fajlagos környezetszennyezés mértéke is csökkenthető.