Népszavazás-cunami

Húsz kérdést az MSZP-frakció, nyolcat a Fidesz képviselőcsoportja, tizenötöt a miniszterelnök egyik főtanácsadója, ötöt Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, további egyet Cs. Kádár Péter, a Magyar Rádió nyáron elbocsátott munkatársa nyújtott be az OVB-hez.
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: a magánszemélyek közül Szerető Szabolcs járult hozzá neve nyilvánosságához, így a többiről nem adhat információt.

Vagyis azt még nem lehet tudni, hogy a maradék 22 népszavazási kezdeményezés összefüggésben van-e a politikai közélet megtisztítását célzó javaslatokkal, és az sem zárható ki, hogy újabb kérdések érkeznek a témában.

Rytkó Emília szerint a 71 kérdést két hét alatt megtárgyalhatja az OVB, amely csütörtökön tartja következő ülését. Mint mondta, az OVB minden javaslatot megtárgyal függetlenül attól, hogy azonos-e a tartalmuk.

A politikai közélet megtisztításáról szóló első kérdéscsomagot a miniszterelnök egyik főtanácsadója nyújtotta be még aznap, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez. Szerető Szabolcs egy napra rá öt kérdésben fordult a testülethez.
Ezt követően hétfőn az MSZP és a Fidesz, és szintén magánemberként Cs. Kádár Péter is benyújtotta kérdéseit.

Smuk Péter alkotmányjogász szerint a jóhiszemű jogértelmezés az, hogy az OVB a beérkezés sorrendjében tárgyalja az indítványokat és az azonos tartalmú vagy az egymást kioltó kérdések közül csak a legelsőt hitelesíti.

A Széchenyi István Egyetem tanára az MTI-nek úgy fogalmazott: nem azzal van a probléma, hogy dömpingszerűen érkeznek a kérdések az Országos Választási Bizottsághoz, hanem azzal, ha túl sok az őrült vagy szándékoltan komolytalan kérdés. Hozzátette: a jelenlegi helyzet rámutat arra, hogy a népszavazással kapcsolatban hiányos a jogi szabályozás. Smuk Péter szerint ezt sürgősen rendeznie kellene az Országgyűlésnek.

Példaként említette azokat a kérdéseket, amelyekben már maga az OVB is az Alkotmánybírósághoz fordult. Mint mondta, az sem tisztázott, hogy ügydöntő népszavazás esetén az eredmény mennyi ideig köti az Országgyűlést, illetve változtatni kellene a népszavazási kezdeményezés formai követelményein, például úgy, hogy azt csak ügyvédi ellenjegyzéssel lehessen beadni.