A szakértő válaszol

Megérdeztük a térség kulturájával, történetével és jelenlegi poltikai helyzetével foglalkozó hazai szakértők egyikét a kurd helyzetről. (A professzor a kézirat elolvasása után neve elhallgatását kérte, amit tiszteletben is tartunk.)

Tanár úr, a mostani török-kurd szembenállás vezethet nemzetközi konfliktushoz?

Nem hiszem, hogy ebből nemzetközi konfliktus lesz, a török fegyveresek ilyen akciójára már volt példa az újabb kori történelem során. Ilyen esetekben a török hadsereg belépett Irakba, előrenyomult 30-40 km-t, felszámolt egy kurd gerillagócot, aztán visszavonult.

Változott az iraki háború óta a térségben élő kurdok helyzete?

A háború jelentősen befolyásolta a régióban élő kurdok életét, hiszen ők az amerikaiak legnagyobb szövetségesei. Teljes függetlenséget ugyan nem adnak nekik, de majdnem önállóan élhetnek Irak északi részén. Létrejött az autonómiájuk, és függetlenségüket jelzi, hogy még az iraki zászlót sem használhatják ott. Bush ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a túlzott kurd támogatás miatt Amerika elveszítheti Törökországot, mint stratégiai partnert.

A törökországi kurdok mennyire vannak elnyomva?

Most már azért jobb a helyzet, mint mondjuk a nyolcvanas években. Saját tévéjük, rádiójuk van, szavatolják jogaik egy részét, sőt önálló párttal is rendelkeznek. A 550 tagú parlamentben 28 egyéni képviselőjük ül, bár a nemzeti autonómia állami részről abszolút nem támogatott. Igaz, az Európai Unió nyomására sok mindent megengednek. A helyzetet beárnyékolják a gerillatámadások, és az a tény, hogy a szélsőségesek menedéket kaptak Irakban a török határhoz közel eső részeken.

Az iraki vagy a törökországi kurd közösség tagjai vannak jobb helyzetben gazdaságilag és politikailag?

Önrendelkezés szempontjából az iraki kurdok helyzete kedvezőbb, akik majdnem teljes önállóságot élveznek, például az iraki belügyminiszer egy rendőrt sem nevezhet ki kurd területre. Az olajgazdaság terén szintén önállóak az országbeli kurdok, öt vagy hat kormány óta nem kérnek központi jóváhagyást az olajpolitikájukhoz. Önálló olajkereskedelmi törvényt is alkottak, de a gazdaságuk még nem épül kizárólag erre. De részesülnek az iraki olajprofitból, 13%-ot kaptak már Szaddám idejében is, most még többet. Részt vesznek továbbá az ENSZ-en keresztül zajló „Élelmiszert olajért”-programban is.

Létrejöhet-e egy önálló kurd állam? Mennyiben támogatná ezt a nemzetközi közvélemény?

Egyértelműen nem kaphatnak önállóságot! Az amerikaik, főleg politikai okokból, nem támogatják egy szuverén kurd ország létrehozását. Gazdasági téren természetesen mindegy Washingtonnak, hogy kitől kapják az olajat. Utópisztikus az önálló kurd állam létrehozása a török hozzáállás miatt is. Tisztában vannak ezzel a kurdok: céljuk Irakban az autonómiát megtartása, Törökországban pedig ennek létrehozása. Nehezíti a helyzetet, hogy négy ország területén élnek nagy számban.

Mekkora pontosan a kurd közösség?

25-40 millióra becsülik a lélekszámukat összesen. Törökországban 15-20 millióra taksálják őket, Iránban kb. 7 millió, Irakban 6, Szíriában 1,5 millió kurd él.

A vallási ellentéteknek van szerepük a kurd-kérdésben?

A kurdok között vannak szunniták, síiták, keresztények is (utóbbiak főleg Irakban élnek), de vallási színezete nincs a konfliktusnak.. Akadnak ugyan fundamentalisták, de nem ez a jellemző.

Mi akkor a megoldás, hogy lehetne megnyugtatóan rendezni az etnikai szembenállást?

Törökországban minél több nemzetiségi jogot kell adnia a kurdoknak, így remélhető, hogy a fegyveres szélsőségesek elszigetelődnek. Az EU-tól szintén sok függ, ha felveszik Törökországot, akkor nagyobb eséllyel rendeződik a kérdés. Az autonómiát ugyanis nem szabhatja feltételül az Unió, ám a kurdok teljes egyenjogúsítását az országon belül igen. Nyugat-Európa viszonyát a kérdéshez befolyásolja az ott élő kurd diaszpóra is, például a félmillió németországi kurd. Rövid távon azonban annyi várható csak, hogy folytatódik a kurdok üldözése, amelynek egyik látványos lépése a török hadsereg várható támadása lesz.