Hétfőn az Alkotmánybíróság bejelentette, hogy lehet népszavazást tartani a Fidesz által kezdeményezett három legfontosabb - tandíj, vizitdíj, kórházi napidíj – kérdésben. Az MSZP eközben beadta a maga, húsz pontból álló népszavazási csomagját az OVB-hez, majd a Fidesz is megerősítette, hogy újabb nyolc népszavazási kérdéssel (ezeket jelentették be a múlt héten) fordul a választási bizottsághoz.

A népszavazási anomáliákkal és az ötpárti egyeztetésekkel kapcsolatban, illetve az aktuális politikai csatározások lehetséges kimenetelét illetően Juhász Attila és Ágh Attila politikai elemzőkkel beszélgettünk.

Mennyire határozhatja meg az elkövetkező hónapokban a politikai közbeszédet, az, hogy a Fidesz elkezdheti az aláírásgyűjtést a három legfontosabb kérdésben? Van-e esély ezen kérdésekben eredményes népszavazásra?

Juhász Attila: A kórházi napidíj, a vizitdíj, és a tandíj folyamatosan meghatározó részét képezi a politikai közbeszédnek. Ezek azok a kérdések, melyek az emberek számára közérthetők, és melyekben az előzetes felmérések szerint érvényes és eredményes referendumot lehetne tartani. Viszont 1990 óta egyetlen népszavazás sem érte el az 50%-os részvételi arányt, ráadásul az újabbnál újabb kérdések felbukkanása folyamatosan aláássa a népszavazás intézményét. Ezért kétségbe vonom, hogy eredményes lehet a szavazás.

Ágh Attila: A kérdések mára összeolvadtak a közbeszédben. A népszavazás kapcsán már nem egy-egy kérdésről, hanem kérdéshalmazokról van szó. Adott esetben el tudom képzelni, hogy az MSZP és a Fidesz különböző kérdései egyszerre kerüljenek népszavazásra, vagy akár azt is, hogy egymásnak ellentmondó kérdésekre kelljen válaszolniuk az embereknek, ami aztán végképp abszurddá tenné a szavazást. Ebben az esetben pedig már azt sem lehetne meghatározni, hogy mikor tekintjük eredményesnek a szavazást.

Miben érdekelt a két nagy párt? Születhet-e konszenzus az ötpárti megbeszéléseken?

Juhász Attila: A Fidesz számára egyetlen jó forgatókönyv létezik: érvényes és eredményes népszavazás a legfontosabb kérdésekben. Azonban a kormány bukására még ebben az esetben sem látok esélyt. Az MSZP kérdései egyértelműen a Fidesz népszavazási kezdeményezéseinek ellehetetlenítését szolgálják. A kérdések sok esetben nem egyértelműek, így ez csökkentheti a részvételi hajlandóságot. A pártok közti megegyezésre nem látok sok esélyt az ötpárti egyeztetéseken, mert nem rég zárult le egy hasonló, több hónapig tartó tárgyalássorozat a párt és kampányfinanszírozásról, ami szintén nem hozott eredményt. Ráadásul ahhoz, hogy a képviselők számát csökkentsék, az egész választási törvényt meg kellene változtatni.

Ágh Attila: A politikai konszenzusra kevés esélyt látok, mert a Fidesznek ez nem érdeke. A Fidesz célja a politikai feszültség fenntartása.

Mennyiben változhat Gyurcsány Ferenc pozíciója a polgármesterek és a képviselők összeférhetetlensége körüli viták kapcsán?

Juhász Attila: Gyurcsány Ferenc egy tudatos stratégiát folytat. Azt a látszatot kívánja kelteni, hogy ő mindent meg tesz a közélet tisztaságáért, a dolgok rendbetételéért, de a pártok megakadályozzák ezt. A Fidesz erre képtelen reagálni, mert ha szembe mennek Gyurcsánnyal, akkor valóban azt támasztják alá, hogy a pártok a gátjai az egyezkedéseknek, ha pedig jóváhagyják a miniszterelnök javaslatait, akkor Gyurcsány válik a megoldások emberévé. A szocialista polgármestereket sérti az, hogy a különböző botrányok kapcsán merült föl az összeférhetetlenség kérdése. Ennek ellenére nem gondolom, hogy Gyurcsány pozíciója meginoghat, mert jelenleg nincs olyan embere a szocialista pártnak, aki hiteles alternatívákkal szolgálhatna Gyurcsánnyal szemben. Erre 2009-ben, az uniós választások után kerülhet sor.

Ágh Attila: Bizonyos témák összecsúsztak az elmúlt napokban, amiket szét kellene egymástól választani. Így például az Országgyűlés létszámának csökkentését, valamint a polgármesterség és a képviselőség összeférhetetlenségét. Ezeket egy normális demokráciában külön kellene tárgyalni. Gyurcsány szerepét viszont nem a szocialista polgármesterekkel való nézeteltérés gyengítheti, mert abban előbb-utóbb kompromisszum fog születni. Az igazi gondot a Zuschlag-féle ügyek jelenthetik. Viszont nem szabad elfejteni, hogy a Fidesznek is bármikor felbukkanhat a maga Zuschlagja, mert az ilyen ügyek nem egyediek a mai süppedékes közegben, és nemcsak az egyik oldalhoz köthetők.



Szükség van-e a népszavazási törvény megváltoztatására?

Juhász Attila: A népszavazás intézménye kampányeszközzé silányodott, ezért a törvényt meg kellene változtatni. A változtatás folyamata viszont évekig is elhúzódhat.

Ágh Attila: Az Alkotmánybíróság egy sor hibát elkövetett az elmúlt hónapokban, és döntéseikből úgy tűnik, hogy nem látják szükségét a törvény megváltozatásának. Holott számos kérdés megválaszolásra várna: így példáául, hogy hányszor lehet ugyanazt a kérdést feltenni, vagy hogy pontosan mire kötelezheti egy sikeres referendum a parlamentet.

Mit hozhat a közeli jövő?

Juhász Attila: Belátható időn belül lesz népszavazás, de azt nem merem megjósolni, mely kérdésekben. Viszont nem maga a népszavazás az érdekes, hanem, hogy mi lesz utána. Egyébként szerintem az eredménytől függetlenül minden marad a régiben: a Fidesz hangsúlyozza majd, hogy ez egy bukott, illegitim kormány, az MSZP-SZDSZ koalíció pedig egyemberként felsorakozik Gyucsány mögé, így semmi sem változik majd.

Ágh Attila: Olyan eset nem lesz, hogy csak a Fidesz kérdéseiben lesz népszavazás. Innentől pedig minden attól függ, hogy mi szerepel a Fidesz kérdései mellett. Egy dolog szinte biztos: az ellentétes érdekek nem fognak feloldódni. A Fidesz a feszült helyzet fenntartásában, az MSZP pedig a feszültségek csökkentésében lesz érdekelt továbbra is.