Nem süllyedt el a Búvárszínház
2007. október 13-án, az Örkény Színházban mutatták be a Budapesti Őszi Fesztivál keretében Kárpáti Péter: Búvárszínház - Nagy Endre kabaréja - című produkcióját. Nagy Endre személye kevésbé ismert, mint Ady Endréé, Móricz Zsigmondé, vagy Babits Mihályé. P
2007. október 16. kedd 16:04 - Malina Adrienn
Az élőszó művésze, irodalomszervező, műfajújító, lángelme volt. 1908-ban megalakítja az első kabaréját, a Modern Színpadot. Kis színház, amely egyszerre ad tréfát, igazi irodalmat és politikai publicisztikát. Szatirikus stílusban beszél a közélet eseményeiről. Olyan ember volt, aki manapság nagyon hiányzik a közéletből.
Pedig nem a szépkiejtéséről volt híres. Beszédhibája volt - kissé dadogott –, de ezt is hasznosítani tudta a hatáskeltéshez. Akadozó beszédmódja hatásosabbá tette a csattanóit.
Ennek az embernek az életéből írt színdarabot Kárpáti Péter, aki a következőket mondta Nagy Endréről. „Megdöbbentő felfedezés volt számomra, hogy a legendás Nagy Endre-kabaré összesen négy és fél évig létezett. Szokták mondani, hogy ami a színpadon egy másodperc, az a nézőtéren egy percnek tűnik, így akár egy nyolc másodperces jelenet is hosszúnak tűnhet. Úgy látszik, ugyanilyen idősűrűsödés van az egész színházi szakmában – ha valakinek van egy jó hónapja, azt már egy egész életen keresztül lehet emlegetni. Minden folyamatosan száz fokon forr, és minden sokkal fontosabb önmagánál, sokkal jelentősebb; ilyen módon történhet meg, hogy mindössze négy és fél év alatt valami megszületik, kivirágzik, tündököl, majd elpusztul.”
Búvárszínház
Bandi (Nagy Endre) - Polgár Csaba
Gigi (a felesége) – Hámori Gabriella
Kondor (a akabaré igazgatója) – Mácsai Pál
Rózsi – Kerekes Éva
Lola – Szilágyi Katalin m.v.
Pufi – Debreczeny Csaba
Kőváry – Vári-Kovács Péter m.v.
Máhr – Széles László
Sajó – Csuja Imre
Baróthy – Máthé Zsolt
Mimi (Medgyaszay Vilma) – Kerekes Viktória
Kőszobor – Baksa Imre m.v.
Néző – Csunderlik Péter
Díszlet- és Jelmeztervező: Zeke Edit
Világítástervező: Bányai Tamás
Zeneszerző: Lázár Zsigmond
Rapszöveg: Szabó Kimmel Tamás
Súgó: Kanizsay Zita
Ügyelő: Berta Tamás
Asszisztens: Érdi Ariadne
Rendező: Novák Eszter
„Minden színház rossz." "Honnan tudod, mindig elalszol.” Még a darab elején hangzik el ez a párbeszéd, Nagy Endre (Polgár Csaba) és felesége, Gigi (Hámori Gabriella) között. Cáfolom! Gigi, tényleg nem tudja, vagy csak nem látta a Búvárszínházat.
Azt írhatom, hogy a kabaré élt, de írhatom, hogy a kabaré él és élni fog? 100 éve ez nem volt kérdés. Novák Eszter rendező darabja a kabaré legsűrűbb éveit mutatja be, a legsikeresebb műfaj, legsikeresebb alakjával.
A Búvárszínház szó hallatán sokan a bulvár-búvár szójátékra asszociálnak, ami el is hangzik a darabban. Én is egy könnyed, már-már limonádészerű előadásra számítottam. Ezzel szemben belecsöppentem a valódi kabaréba, a színházi problémákba és a nézői közegbe.
Kondor (Mácsai Pál), a kabaré igazgatója megkeresi Nagy Endrét, hogy lépjen fel nála, mert ő a modern irodalmat akarja bevezetni a kabaréba. ”Mint a gázt.” Nincsenek elkapkodva a jelenetváltások, pedig hol a színházban vagyunk, hol a Nagy család szobájában.
A politikai áthallása is megvan a darabnak, de ez a kabaré esetében nem is lehet másként. ”Minden ország olyan, mint az állatkertje.(…) Eljutunk Magyarországra és megcsináljuk a magyar parlamentet” – hangzik el egy eljátszott próba előtt. Az őszi ülésszak során bevonult az ellenzék és a koalíció, állatok képében. Volt kacsa, birka és majom is… A pénzügyminiszter beszéde alatt az ellenzék kivonult és a „böszmézés” sem maradt ki.
Polgár Csaba, a fiatal színész telitalálat a főszerepre. A félszeg írót játszva elhiszi róla az ember, hogy valóban egy dadogó, félénk, ugyanakkor hatalmas dolgokra képes ember. Hosszabb monológjai alatt, olyan csend uralkodott a nézőtéren, mintha az emberek lélegezni is elfelejtettek volna. Érezni lehet a szenvedését, a szeretetét, a rajongását. „Semmi nem kárpótol azért a rabságért, amit e kabaré miatt kénytelen voltam elszenvedni” - mondja búcsúzásakor.
Hámori Gabriella, a feleség szerepében érezteti a megcsalt asszonyok minden gondját. Kitart férje mellett, mert szereti. Ezt választotta, vagy ez a sors jutott neki. Nem lát, vagy nem akar látni. Gyereküket együtt, családban szeretné nevelni, ha kell szemet huny minden felett, támogat vagy győzköd. És főleg szenved.
A Rózsit játszó Kerekes Évának jutott a szerető szerepe. A színésznő, aki nem csak a kaland kedvéért szeret, hanem mert nem tud mást tenni az érzései ellen. Beleszeret Bandiba, elhisz neki mindent, a feleségre nem féltékeny, de a másik színésznőre, Medgyaszay Vilmára, azaz Mimire (Kerekes Viktória) igen. Mimi, aki Kőváryval (Vári-Kovács Péter) együtt a darab végén megszerzi Endre elől a kabaré igazgatói posztját. Kerekes Viktória feltűnése nekem nem hiányzott. Éneklésre „kényszeríteni” valakit, aki nem tud, büntetés a néző számára. De nem lehet tökéletes minden.
Kondor, a kabaré igazgatóját Mácsai Pál játsza. Testhez álló szerep, de karakter szempontjából nem tudott többet adni. Akár ő is mozgathatná a szálakat, de egy elküldött igazgató nem sokat tehet a színháza érdekében.
Ott vannak még a további társulati tagok, akik a Modern Színpadhoz tartoznak. Lola (Szilágyi Katalin), Pufi (Debreczeny Csaba), Máhr (Széles László), Sajó (Csuja Imre), és Baróthy (Máthé Zsolt). Remek színészi teljesítménnyel, de a szerepük és a karakterük eltörpül a főszereplőhöz képest.
Az utolsó szó mégis a feleségé. Miután Bandit elbúcsúztatják igazgatói posztjától, hazamegy és bejelenti, hogy Párizsba megy, mert festeni akar. Igen, festeni, mint a nagy művészek. „Mert vannak fontosabb dolgok is, mint a színház.” Gigi követni fogja, mert ez az asszonyok sorsa? És szereti.
Polgár Csabát még a bemutató előtt kérdeztem a darab születésének folyamatáról.
A darab rendezője, Novák Eszter, osztályfőnököd volt a Színművészeti Egyetemen. Mennyiben segítette ez a munkátokat, hogy nem idegenként kerültetek össze? A munkában valóban érződik, hogy mennyire értjük egymást. Eszter valószínűleg ismer engem, vagy sok mindent látott már belőlem. Valamilyen szinten én is ismerem az ő gondolatait. Így nem töltünk annyi időt azzal, hogy kifejtse, hogy mire gondol. Sokkal könnyebben jövök rá az ő gondolataira, elképzeléseire.
Milyen hangulatban teltek a próbák? Jó volt, én nagyon élveztem. Sok időt próbáltunk, bár mindig úgy van vele az ember, hogy bármennyi idő áll rendelkezésre, kevésnek bizonyul. Jól mentek a próbák, mert sokfelé el tudtunk indulni a gondolatokban. Hogy meddig jutunk, az a nézők számára is ki fog derülni.