Mi a gyülekezési jog, miért fontos, és Magyarországon hogyan szabályozzák?

Szikinger István alkotmányjogász: Magyarországon a gyülekezési jog egy olyan szabadságjog, amit az állam csak nagyon szűk körben korlátozhat. Ezért nem kell engedély a gyűlésekhez. A gyülekezési jog hatálya alá tartoznak azon a rendezvények, amelyen az együtt jelenlévő személyek véleményt alkotnak, vagy véleményt nyilvánítanak. Ehhez nyilván legalább három személy szűkséges. 1989-ben szabályozták, a '89 évi 3-as törvénnyel. Azóta abban igazán jelentős változások nem következtek be. Tehát, ha valaki gyűlést akar rendezni, akkor azt három nappal előtte be kell jelenteni, és a rendőrség megtilthatja. Sokan elfelejtik, vagy nem figyelnek rá, még a jogalkalmazók is, tehát a rendőrség nem tilthat be rendezvényt, csak annak a bejelentésben megjelölt helyen, vagy időben való megtartását.

Milyen szabályozás alá esnek a spontán tüntetések?

Sz.I.: Spontán tüntetések nincsenek, azokat feloszlatják. Viszont Magyarországot a strasbourgi bíróság elmarasztalta az un. Bukta és társai ügyben. Ugye kétféle „spontán” tüntetés van, az egyik amelyik valóban spontán, amelyet nem szerveznek, a másik amelyet szerveznek, csak nincs elég idő a bejelentésére, mert valamely jogos, vagy jogtalan felháborodás után nincs idő arra, hogy kivárják a három napot. A német alkotmánybíróság mindkét esetre azt mondta - noha a szabályozás ott is ugyanolyan mint nálunk - hogy, ezek amennyiben más jogszabályokba érdemileg nem ütköznek, mások jogaiba nem ütköznek, bűncselekményt vagy arra felhívást nem követnek el, nem tekinthetők törvényellenesnek. Lényegében ugyanezt mondta ki az emberi jogok európai bírósága Magyarországra vonatkozóan.

Hogyan értékeli a gyülekezési törvény olyan változását, ami egyértelműbbé tette a "közlekedés aránytalan sérelme" passzust?

Sz.I.: Lényegében ugyanaz, az új megfogalmazás szerint "amennyiben a közlekedés más útvonalon nem biztosítható". Ezenkívül ha képviseleti szerv vagy bíróság munkáját nem akadályozza. Ami azért baj, mert ha valaki bejelenti, hogy holnap egy népirtásra felbujtó rendezvényt akar tartani, akkor azt nem lehet előzetesen betiltani, viszont az elkezdése utána azonnal fel kell oszlatni. Ez nem egy normális szabályozás. Mint ahogy az se normális szabályozás, ahogy azt az európai emberi jogi bíróság kimondta, hogy ha valamit nem jelentenek be azért oszlatják fel. Ezek aránytalan beavatkozások, sértik a gyülekezés emberi jogát.

A tavalyi események után merült fel hangsúlyosabban, a mikor mellett a hogyan kérdése. Hogyan oszlathat fel a rendőrség egy gyűlést ami nem engedélyezett?

Sz.I.: Ugyan egy rendeletben úgy szerepel, hogy a rendőrségnek meg kell határozni a terület elhagyásának irányát, ha én egy jogellenes rendezvényen vagyok, és a felszólításnak eleget téve, jogkövető magatartást tanúsítva azt elhagyom akkor ahhoz senkinek semmi köze, hogy én merre megyek. Nehogy már a rendőrség mondja meg, hogy merre menjek haza. Mondjuk, ez nem egy akkora alkotmányos probléma, tekinthetjük egyfajta figyelem felkeltő felhívásnak, hogy arrafelé menjünk ahol nincs nagyobb tumultus vagy zavargás. Az oszlatás az kicsit nagyobb gond. Amikor a törvényt meghozták az egy kicsit darabosra sikerült. Tehát ma nem tudja a rendőrség megcsinálni azt, hogy nem oszlatja fel - vagy legalábbis nem lehet jogszerűen, mégis csinálják - csak levideózza azokat akik renitenskednek és azután feljelenti őket. Ugyanúgy jogellenes, hogy egyeseket kikapnak a tömegből, ha jogellenes a rendezvény de magát a rendezvényt nem oszlatják fel. Tehát ma az a rendőrség válasza a jogellenességre, akár formai akár tartalmi az, hogy fel kell oszlatni. Az oszlatás menete az, hogy felszólítják a tömeget, hogy oszoljon fel, és ha az nem teszi akkor kényszerítő eszközöket alkalmazhat. Ez gumilövedékkel már nem történhet, minden más eszközzel, vízágyúval, elektromos eszközökkel, lovakkal igen. A rendőrség sajnos azt is elfelejti - én ezt annak idején tanultam - hogy az oszlatás un. oszlató ékkel történik. Tehát ami tavaly történt az minden volt, csak nem oszlatás. Az oszlatás az, hogy az egységes tömeget meg kell bontani. Ami a Blaha Lujza téren történt, amikor felálltak egymással szemben az nem volt az.