A miniszterelnök október elsején hirdette meg a közélet megtisztítását célzó hétpontos javaslatcsomagját, amelynek része a szigorú párt- és kampányfinanszírozás, a pártok ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos "felemás" helyzet megszüntetése, a pártpolitikában részt vevő civil szervezetek állami támogatásának megvonása, a pályázatok elbírálásánál szigorú összeférhetetlenségi szabályok kimondása, a magasabb beosztású köztisztviselők kötelező vagyonosodási vizsgálata, a főállású országgyűlési képviselőség megteremtése és az átlátható, ellenőrizhető képviselői jövedelmek.
Majtényi László szerint a pillanatnyi szorult helyzet, a csökkenő támogatás szempontjából szembeötlő a párhuzam a Medgyessy Péter 2004-es miniszterelnöki évértékelőjében előadott közjogi javaslatok és a jelenlegi kormányfő hétpontos javaslata között. Ugyanakkor, tartalmukat tekintve, feltétlenül különbséget kell tenni a két javaslatcsomag között - hívta fel a figyelmet.
Értékelése szerint, míg Medgyessyé tartalmában meglehetősen komolytalan, átgondolatlan volt, a közjogi szerkezet teljes felforgatását célozta, addig Gyurcsányé meghirdetett céljait tekintve nem komolytalan. Más kérdés, hogy van-e kellő elszántság a miniszterelnökben elképzelései keresztülviteléhez, illetve, hogy megvan-e az ehhez szükséges politikai támogatás a kormánykoalícióban.
"A miniszterelnök kampány- és pártfinanszírozásra vonatkozó javaslata jó, de ami eddig nyilvánosságra került, meglehetősen kidolgozatlan, kíváncsian várom a törvényjavaslatot" - jegyezte meg a közpolitikai intézet vezetője, volt adatvédelmi biztos.
Elmondta: a kampányfinanszírozásról az év első felében több hónapon át sikeresnek tűnő tárgyalásokat folytattak az öt parlamenti párttal, "nagyjából" kész volt az ötpárti megegyezés, a pártok által delegált személyek "megállapodni látszottak", amikor a Fidesz és a KDNP képviselője olyan új megfontolásokkal állt elő, amelyek korábban nem merültek fel. Ezek közül az egyik a köztéri plakátokra és az elektronikus, azaz tévében, rádióban közölt reklámokra vonatkozó tilalom a kampány során. Így aztán már az MSZP és az SZDSZ sem hajlott a megállapodásra, a megegyezés lehetősége a nyár folyamán meghiúsult - idézte fel a történteket.
A pártok ifjúsági szervezeteinek helyzetét tisztázó javaslat is időszerű, bár a civil szervezetek és a politika viszonyának csak egy szűk szeletét érinti.
A cél, hogy a pártok ne "domesztikálják" a civil szervezeteket. A közpolitikával foglalkozó civil szféra ne legyen Muppet Show, a civil szervezetek ne a politikai pártok által rángatott bábokként szerepeljenek a közéletben - jegyezte meg Majtényi László.
Ehhez mindenekelőtt arra kell késztetni a civil szervezeteket, hogy saját jövedelmeiket használják, ne a közpénzeket. A különböző társadalmi célokra - környezetvédelem, női, magzati jogok - szerveződő igazi civil szervezetek tagjaik önfeláldozó munkájára építenek, nem pedig az adófizetők pénzére - mondta a közpolitikai intézet vezetője.
"Helyes cél, hogy közpénzzel ne lehessen politikai befolyást vásárolni civil szervezeteknél" - fogalmazott Majtényi László.
Tavaly ősszel a közpolitikai intézet közleményt tett közzé, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós pénzekhez való hozzáférést az ellenzéknek is biztosítani kell, a pályázati pénzek odaítélésénél elosztásánál olyan rendszert kell kialakítani, amelyben részt kap az ellenzék is - emlékeztetett az intézet vezetője.
