Kovács Gábor elmondta, hogy a 38 ezer lakosú alföldi város esetében különös jelentősége van a csatornázásnak, ugyanis ez a Pest-megyei, eredetileg mocsárra épült település mélyen fekszik, ezért gyakorlatilag már egy ásónyomnyira talajvizet lehet észlelni.
Mivel eddig jórészt derítőkbe terelték a szennyvizet, a talajvíz elszennyeződött, ugyanakkor főként tavasszal sok kertet belvíz borított. Ez pedig a zömmel vályogból készült régi épületek állagát nagymértékben rontotta, több család pedig vizes falak között voltak kénytelen élni - tette hozzá.
A 120 kilométernyi csatorna megépültével viszont 5.600 házat kapcsoltak be a rendszerbe, ezzel a város csatornázottsága már megfelel az országos átlagnak. A következő években kevesebb lesz a környezeti megterhelés, lassan megindulhat a talajvíz tisztulása.
A terv szerint a város vezetése ismét uniós forrásokra pályázik. További 2-3 milliárd forintos beruházással a még hiányzó, 50-60 kilométernyi szennyvízcsatorna is megépülhet. Ehhez a város kigazdálkodja a nyertestől elvárt néhány százalékos önrészt - hívta fel rá a figyelmet Kovács Gábor.
