Exkluzív interjú a zűrös exbirkózóval - HANGOSHÍR!
Bárdosi Sándor 2000-ben nyert a Sydney-i olimpián ezüstérmet birkózásban. Népszerűsége az aranyérmesekkel vetekedett. Egy rakoncátlan kölyöknek tartották, aki kisiskolás korában nem kevés borsot tört tanárainak orra alá. Sydney-ben a súlycsoport óriásait
2007. október 18. csütörtök 14:02 - Hírextra
A Pont FM Rádiónak a visszavonult olimpikon nyilatkozott, hogy hol tart most az élete.
Pont FM: Egy ország imádott téged Sydney után. Bár a birkózást abbahagytad 30 éves korod után, miért volt ez? Egész egyszerűen olyan szabályok lettek, és olyan lett az egész légkör, ami nekem már nem tetszett, és be kellett látnom, hogy ez már nem nekem való.
Pont FM: De a sportot nem lehet csak úgy abbahagyni, valahol ott kell maradni. Te is említetted, hogy „ketrecharcolsz”. Ez most az új őrület? Igen, ez most az új dilim. De elkezdtem én a szumót is, jövő hónapban megyünk ki a szumó világbajnokásgra.
Pont FM: De erről a ketrecharcról mit kell tudnunk?
Nekem ez egy régi, dédelgetett vágyam volt, csak ameddig olimpiai sportágban készültem, addig nem nagyon lehetett. Elégé sérülésveszélyes, és sok olyan dologgal jár, ami összeegyeztethetetlen lett volna az élsporttal.
Pont FM: Amikor egy csak sporttal foglalkozó ember felszabadul, és azt mondja, hogy most azzal foglalkozok, amihez kedvem van, akkor mi az, ami leginkább érdekli? Ez mindenképpen egy nagyon erős váltás, mert nekem a sport egy életvitel volt. Edzőtáborokba jártam, ott töltöttem az időm nagy részét. Akikkel eddig voltam, velük most szinte alig találkozom, és teljesen mást csinálok. Nem egyszerű.
Pont FM: Voltak olyan dolgok, amik teljesen kimaradtak az életedből az aktív sport miatt?
Igazából nem. Én mindent próbáltam pótolni, fiatal korom ellenére. Bulizás, csajozás…
Pont FM: De biztos, hogy előtte nem próbáltál valamit, azaz nem szerepeltél filmben. Most megvan az első filmszereped, a Nap utcai fiúkban, amit a héten mutatnak be. Mit csinálsz te ebben?
Ez egy 1956-ról szóló film. Én egy forradalmár vagyok a filmben, és a Rádió épületét lövöldözöm, de még pár mondatom is van. Néhány doboz cigit cserélgetek a főszereplővel, lövöldözés után beszélgetünk, dohányzunk, amit én nem csinálok, úgyhogy ez nekem kicsit idegen volt. A teljes forgatókönyvet, sőt még a filmet sem láttam. Amúgy bajuszom volt, nagyon életveszélyesen néztem ki, sokat röhögtünk.
Pont FM: Maga a forgatás és a filmes közeg hogy tetszett? Furcsa volt, hiszen nem vagyok színész. A rendezőnek, Szomjas Györgynek tetszett a karakterem. Nem beszéltem vele azóta, de remélem, hogy nem csalódott bennem. Szerintem elég ripacs voltam.
Pont FM: Ha haverokkal elmentek valahova, akkor is te vagy a középpontban? Ez a ripacskodás máskor is előfordul? Nem, inkább azt mondanám, hogy vicces gyerek vagyok, szeretik a dumámat, és hülye sztorikat mesélek. Annyi minden hülyeség történik meg az emberrel, ami másokkal nem sűrűn.
Pont FM: Amibe még a filmezés is beletartozik. Köszönöm szépen a beszélgetést.